Az ifjú Tűz (írta T.Fiser Ildikó).
Az ifjú Tűz nem értette,
miért lenne néki veszte,
ha a Vízzel kéz a kézben
sétálna az erdőszélen.
Óva intette mindenki,
ne a Vizet szemelje ki.
Szíve hogyha lángra lobban,
a Levegővel járna jobban.
Mondták neki, de hiába,
hogy nem a Víz az ő párja,
ki a kalandot keresi,
tüzét a Levegő szereti.
Nem hallgatott a szép szóra,
elment hát a randevúra.
Ez lett a Tűz ifjú veszte,
lángja kihunyt Vízbe veszve.
Forrás: https://www.poet.hu/vers/88580
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Fjodor Ivanovics Gyenyiszev újra és újra lecsapott a lába előtt heverő farönkre. Egy pillanatra megállt, letörölte az izzadtságot a homlokáról, majd folytatta a fa hasogatását. A tél már a nyakukon volt,...
Elolvasom
Kovácsné Demeter Monika Iringó
A kiskutya büszkén üldögélt a kertben. Figyelte a kerítés rácsain keresztül a járdát, ha valaki arra járt, a kapuhoz rohant és jól megugatta. Egyeduralkodó volt a nagy szilvafa és a rózsák kö...
Elolvasom
Éjszaka csendje árasztja el a szobát, hol fényes álmok suhannak át. Gyertya fénye pislogva világít, az ablakpárkányról egy tündér rám kacsint. Rajta csillogó ruhája, arany cipellője, mintha menyegzőre készül...
Elolvasom
Réges-régen, egy csendes indián faluban élt egy fiú, a neve Tüzes Szív volt. Még nagyon fiatalon, három éves korában veszítette el törzsfőnök szüleit egy hatalmas vihar során, és azóta a nagymamája visel...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: T. Fiser lldikó egyszerűen csak szeretek írni
„Olykor az álmok a tovaszálló csöndben beröppennek a nyitott ablakon, a sors madarát, gyöngéd érintéssel, egy törékeny pillanatra kezedben tarthatod…” /T.Fiser Ildikó/