Babkó és Babikó

Babkó és Babikó.

Babkó és Babikó

Volt egyszer egy kislány, aki iskoláskorú lett. Nyár elején elballagott az óvodából. Elbúcsúzott az óvó néniktől és az ovis társaktól is. Izgatottan várta, hogy iskolába menjen!

 A nyári szünet egy részét a falun élő nagyszüleinél töltötte. Egésznap nagymama udvarában játszott. Homokozott és a felfújható gumimedencében lubickolt. A nagyi alig tudta kiszedni a vízből. Amikor éppen nem fürdött, vagy homokozott, akkor a család kamrájában lehetett rátalálni! Itt ugyanis érdekes dolgokat fedezett fel.

 Talált például egy óriási nagy kosarat. Ami tele volt megtisztított babbal. Egy másik kosárban különböző zöldségfélét. Sárgarépát, hagymát, céklarépát és egyéb más növényeket. És mindig talált valami gyümölcsöt is. Ami éppen megérett a kertben.

 Igazából a babbal teli kosár keltette fel az érdeklődését. Nagyon szeretett itt játszani! Mikor nem látták, még a babbal teli kosárba is beleült. Számolgatta. Különböző formákat próbált kirakni a sok babból. Így aztán mire jött az este a lefekvés ideje a mi kislányunk, akit Pankának hívtak, bizony nagyon elfáradt.

 Fürdés, vacsora és fogmosás után nem is kellett kérlelni, hogy menjen aludni! Magától gyorsan bebújt a pihe -puha takaróval ellátott ágyba. Mire a nagymama ment mesét mondani Panka már el is aludt! Aztán egyik alkalommal, nagyon érdekes álma volt! Álmában beosont a kamrába. És az ott lévő kis asztalra, babfigurákat rakott ki magának. És velük kezdett beszélgetni, játszani.

 Az egyik babgyerek fiú volt. Ő volt a Babkó! A másik egy kislány. Őt pedig Babikónak nevezte el! A kosárban sok képzeletbeli babgyerek volt. Akik egyre élénkebbek és hangosabbak lettek. Panka nem győzte csendre inteni őket. Ki akartak ugrálni a kosárból! Persze hogy ezt nem engedhette. Hiszen akkor neki kellett volna a játék befejezése után összeszedni az összes babot. Azt meg nem szerette volna. Így hát beszélgetni kezdett velük!

 Babkó, -te hány éves vagy? A babgyerek gondolkodott egy kis ideig. Aztán válaszolt. Hatéves vagyok, megyek iskolába! Panka ezután Babikót kérdezte -és te hány éves vagy? –én is most leszek iskolás válaszolta! Az jó, mert én is első osztályos leszek -felelte. Izgultok ti is, hogy milyen lesz az iskola? -kérdezte. Igen. Válaszolták a babgyerekek! Én már tanultam egy verset. Figyeljetek! -elmondom. Babkó és Babikó figyelmesen hallgatta a verset.

Üdvözöllek Iskola

Örülök, hogy ősztől én is iskolás leszek!

Otthon a mamámmal rímeket keresek.

Ezért kaptam tőle ezt a verset!

Rímeket keresni szeretek.

A számok barátaim lesznek?

 Nem tudjátok a tanulással, hogy leszek? –

Tanulni majd szeretek?

Ennyi kérdésre mi a jó felelet?

Hogy én is jó tanuló legyek ígérem, minden tőlem telhetőt meg is teszek!

Tetszett a vers gyerekek? –kérdezte Panka.

Igen.

Válaszolták a babgyerekek! Mi is szeretnénk megtanulni -mondták. Rendben van. Megfogjuk tanulni. Majd segítek nektek! Azért is jó, ha iskolások leszünk, mert megismerjük a betűket. Megtanulunk írni, számolni és olvasni! Beszélték meg egymás közt a gyerekek. De várjunk csak! Azért is, mert kapunk iskolatáskát. Füzetet színes ceruzát és még biztosan más is kerül a táskába. Megbeszélték kinek milyen táska tetszik. Még folytatták volna a beszélgetést, de anya halk hangja ébresztgette Pankát!

 Ezt meghallották a babgyerekek és odasúgták még Panka fülébe, mielőtt felébredt volna. - Ne feledd, mi mindig veled leszünk! 

Panka ébresztő. Ébredj kicsim. Dolgunk van! Szólt anya. Tudod, ma megyünk bevásárolni az iskolás dolgaidat! A mi kislányunk felébredt és boldogan ölelte az anyukáját.

 Már mesélte is az álmát anyának. Ő pedig megígérte, hogy Babkó és Babikó mindig, Pankával lehet. Ezért a táskára teszik a két név kezdőbetűit! Egy rózsaszínű B- és egy kék színű B- betűt. Amíg Panka szeretné, addig a táskáján lesz ez a két betű. Hogy az álombéli két pajtása mindig vele lehessen. Ahogy Panka álmának, úgy a mesének is vége lett! Nagyon jó iskolakezdést kívánok minden hat vagy hétéves gyermeknek, aki most kezdi az első osztályt az iskolában. Jó tanulást kívánok!