Különös vakáció


http://mocorgohaz.hu/

Különleges vakáció
Édeskedves mesét hallgató gyermekek!
Ugye tudjátok?  -a szüleiteknek ti vagytok a világon a legdrágább kincsük! Szeretettel óvnak, féltenek benneteket. A szülői szeretet mindent tőle telhető dolgot megtesz, hogy nektek a legjobb é...

Kép forrása: saját

Különleges vakáció

Édeskedves mesét hallgató gyermekek!

Ugye tudjátok?  -a szüleiteknek ti vagytok a világon a legdrágább kincsük! Szeretettel óvnak, féltenek benneteket. A szülői szeretet mindent tőle telhető dolgot megtesz, hogy nektek a legjobb és legszebb gyermek korotok legyen. Sajnos van, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet, bizonyos dolgokat megtenni, előteremteni. Bármennyire is szeretnék! 

A mesében szereplő család is csak szerényen indulhatott neki a nyaralásnak. Komoly fejtörést okozott a szülőknek, hogy hová is menjenek? …… egy kis nyári élményt gyűjteni.

Most, amikor a nyári Nap vakítóan szikrázó fénye és melege, csalogatja ki az embereket a szabadba. Sokan készülnek a nyári szabadságukat pihenéssel, kikapcsolódással eltölteni. 

Sajnos egyre többen vannak, akik nem, vagy csak szerény nyaralást, vakációzást engedhetnek meg maguknak. A mesében szereplő család is tervezi, hogy a lakóhelyükhöz közeli szigetre mennek, sátorozni. A fiúk Tihamér és Valter nagy izgalommal készülnek és várják az indulás napját. Anya és apa csak Titinek és Vatinak becézi a fiúkat. A szülők és a két gyermek is, terveket szőnek a közös nyaralással kapcsolatban.

Mind e közben valahol a Földkerekség kellős közepén, szintén komoly terveket szőnek. 

Hol is van ez a hely és kik szövik a terveket? …… Kíváncsi vagy rá? Nos elárulom. Ez a hely és az itt élő személyek az én mesevilágomban léteznek. Gyere velem kérlek, …… és ismerd meg őket!

Amennyiben ismered a „Karácsonyi ajándék” című mesét, akkor ismerős lesz a hely és a két meseszereplő is. Ha még nem találkoztál vele, hallgasd meg kérlek! De ebben a mesében is megismerheted a szereplőket.

Szóval a Földkerekség kellős közepén él a kortalan aggastyán Földapó és a felesége Földanyó. Amióta ember él a Földön az én mesevilágomban, Ők vigyázzák a földkerekség gyermekeinek sorsát.

Onnan a végtelen messzeségből időtlen idők óta azon fáradoznak, hogy segítség az embereket, főleg a gyermekeket. Mindezt teszik úgy, hogy a láthatatlanság leplébe burkolódzva, hintik szét a szeretetüket. És a segítség magjait szórják szét a világba. Vigyázva arra, hogy a világmindenség legkisebb sarkába is odaérjen. 

Földanyó már egy ideje azon szorgoskodik, hogy a nagyszakállú Földapó figyelmét a Földre irányítsa. És így szól élete párjához. -Te apó! Tudom, eddig karácsony környékén volt elsősorban dolgunk. A hozzánk érkező kérések teljesítése adott nekünk sok munkát. Kérlek, -nézzünk körül a Földön! Én úgy látom, ott lent valami megváltozott. -Mire gondolsz? -kérdi az aggastyán. 

-Hát apó! Én már egy ideje figyelem a Földön élő embereket. -És mit láttál? -kérdezi Földapó. Nem leszel tőle boldog, ha elmondom! -Na mesélj! Megint az aggódó Földanya szíved? -Mond csak! -most mi aggaszt? -Hű apó! Sok minden. Éppen ezért szeretném, ha közösen leülnénk egyszer a Földlátó nagytükör elé. És együtt néznénk meg hogyan is élnek ott lent. Ezt neked is látnod kell!

Most viszont, csak egy dolgot beszéljünk meg és segítsünk kérlek! -Mondja anyó. Itt a nyári vakáció ideje. Szomorú szívvel láttam, milyen sok gyermeknek alig, vagy egyáltalán nincs lehetősége vakációra menni. Kérlek nagyszakál! ….. Áss jó mélyre abban a kortalan okos fejedben és találj ki valami okosat! …… Kérleli Földanyó a párját. 

-Tudod anyókám már az idejét sem tudom, de egyszer valamikor voltam olyan naiv, azt mertem gondolni, hogy már nem tudsz nehéz és váratlan feladat elé állítani. El kell ismernem. …Tévedtem. - Hogy bírod el ezt a sok aggódást, törődést és szeretetmag szórást, amit eddig már kaptak tőled a Földön élő emberek? Mi lakozik még a Földanya szívedben? Mivé lenne a világ nélküled? Tudod, sokszor elgondolkodom rajta! -Majd szépen lassan megtudod, mi lakozik bennem, apó! …. De most találj ki valamit kérlek szépen! Úgy lesz anyó megígérem. És a földig érő szakállát maga köré fonta. Aztán elvonult a kényelmes szivárványszínű csillag pamlagjára, hogy a Földanyó által kért, okos dolgot kitalálja. 

Míg Földapó a gondolataiba merült, e közben a Földön a mesében szereplő család, izgatottan csomagol. Holnap indulnak a szigetre. Reggel Titi és Vati korán ébred. Izgatottak. Már indulnának. Apa és anya is elkészült aztán csomagokkal felpakolva indulnak a komphoz. Azzal mennek át a szigetre. Már jártak ott, de csak rövid kirándulásra. Most kicsit több időt töltenek majd el a kiszemelt helyen.

Gyertek fiúk! -Szól anya. Megvannak a jegyek. Mehetünk! És felszállnak a kompra. -Na gyerekek! Sikerült megint, jó sok csomaggal felpakolni magunkat. -Mondja apa. Igen, de hát sátorozni megyünk! -Válaszol anya. Aztán egy kicsit még nézelődnek, beszélgetnek és hamar meg is érkeznek.

Szép barátságos zöld övezet tárult eléjük. A sziget és egy folyó választja el őket a kisvárostól, ahol élnek.

Akkor induljunk és keressünk egy jó helyet, ahol letáborozhatunk! -Szól apa. És elindultak a sziget közepe felé. Ahogy a kijelölt útvonalon kicsit beljebb értek, Titi egyszer csak felkiált. 

-Nézzétek! Szivárvány színű nyilak vannak előttünk felfestve. -Anya nézd! Igaza van Titinek. -Mondja Vati. Erre már a szülők is kíváncsian figyelni kezdték a nyilakat. Akkor menjünk amerre a jelölés van. Kíváncsi vagyok. -Mondja apa.

Aztán ahogy egyre beljebb értek a szigeten egyik ámulatból a másikba estek. Milyen szép bokrok! Nézd csak egy forrás! Szép tiszta víz folyik belőle. -Kiáltott fel Vati. Az nem lehet, itt soha nem volt forrás! -Mondja a családfő. -Pedig ez egy szép tisztavízű forrás. -Állapítja meg az anyuka. És nézd csak egy szivárvány színű tábla. IHATÓ! ... Felirattal. Ezek után apa hallkan odasúgta anyának. Ha nem ismerném a szigetet, azt hinném, hogy nem jó helyen járunk! -Hát nagy változás történt itt az biztos. -De most már igazán kíváncsi vagyok! Milyen meglepetés ér még bennünket? Nos induljunk! Még sátor helyet kell találnunk. -Szól a családnak apa.

Aztán ahogy mennek táborhelyet keresni, egy szép tisztásra bukkannak. Vagy inkább a tisztás találta meg a családot? Mintha valaki éppen így tervezte volna, hogy ott és akkor találják meg ezt a varázslatosan szép helyet. 

Kicsit arrébb a bokrok takarásában pedig egy sátorszerű építmény tárult a szemük elé. A meglepetéstől és a csodálkozástól csak álltak és szóhoz sem jutottak a szülők. Nem tudták mire vélni a dolgot.

Amíg ők szótlanul meglepetten álltak a két fiú egy pillanat alatt a sátorház bejáratánál volt. Hű, gyertek gyorsan anya, apa! Ezt valaki nekünk építette ide. 

Nézzétek itt van kiírva a nevünk! Ki lehetett? -kérdezték a szülők egymástól. És ahogy beljebb léptek, lepődtek csak meg igazán! A sátorház teljesen berendezve várta őket. 

Az asztalon egy szivárvány színű papíron, ez az írás állt. Legyetek üdvözölve! Igen ez a meglepetés nektek készült. Szerettük volna, hogy az itt eltöltött idő emlékezetes maradjon a számotokra, amíg éltek. 

Minden, amit itt a sátorban találtok a tiétek. Használjátok, fogyasszátok! Vannak és történnek majd számotokra furcsa dolgok. Kérünk benneteket, fogadjátok el és ne keressétek az okokat. Éljetek a lehetőséggel. Megérdemlitek. 

F.Anyó és F.Apó.  

Nekem le kell ülnöm. -Mondja a könnyeivel küszködve az anyuka. Ezt nem is tudom elhinni. Aztán apa is mellé ül. És azt mondja. Ilyen csak a mesében van! -Hát kedvesem, örüljünk a lehetőségnek. Látod a fiúk is milyen boldogan ugrándoznak. 

De ki lehet az az F.Anyó és F.Apó? Senkit nem ismerek ilyen névvel. Mondja apa. Olvastad az írást! Ne keressük az okokat. Inkább örüljünk, hogy bennünket ért ilyen szerencse, hogy megajándékozták a családunkat egy gondtalan nyaralással. Ha csak itt a szigeten is, de kaptunk lehetőséget, hogy jól érezzük magunkat. Ebben a szépen berendezett sátorházban kényelmesebben leszünk, mint a sátorba lettünk volna. -Szólalt meg az anyuka. Ez igaz, de azért egy sátrat felállítok a fiúknak. -Válaszol apa. Biztosan használni fogják. 

Aztán izgatottan jön Vati. Apa! Megyünk majd csónakázni? -Teszi fel a komoly kérdést. Csónakázni? -csodálkozik apa. Hiszen nekünk nincs csónakunk! -mondja. De van apa! Újságolja Titi. Gyere nézd meg. És elvezeti az apukát a sátorház, tárolónak kialakított részéhez. Nézd csak meg! Van itt még sok más játék is. Még hintát is tudunk valamelyik fára akasztani. Ez hihetetlen! -Válaszol a fiúknak apa. Tényleg mindennel el vagyunk látva. Azt hiszem gyerekek az idén egy jó vakációnk lesz. -Mondja.

Közben anya szól. Estebéd, … gyertek! És kiültek a sátorház előtt lévő asztalhoz. Már alaposan megéheztek. Ennyi izgalom és meglepetés után jól esik a szabadban elfogyasztott vacsora. A fejük felett a fák ágain pedig ott csipogtak, rikácsoltak a vidáman ugrándozó, egymással játszadozó madarak.

Na fiúk hallgassátok és figyeljétek hogyan játszanak egymással.  Otthon ilyen élményben úgy sincs részetek. Hívta fel a figyelmet apa, erre a kivételes eseményre. Aztán egyszer csak Titi megszólal. Hallgassátok csak! Ezt a mély búgó hangot. Én úgy hallom, mintha azt mondaná, -tú.dom -tú.dom! Nos fiúk ez a madár nem más, mint a vadgalamb. Ha jobban megnézitek, amott meg gerlék játsszanak az ágak között. -Mondta az apuka. 

De a két kisfiún már látszott a fáradtság jele. Nem csoda! Az utazás. A nap folyamán a sok élmény. Ami Titit és Vatit érte, azt eredményezte, hogy a vártnál korábban elfáradtak és mentek aludni. Az esti friss erdei levegő az álmot hozó, pihe-puha álomtakarót a fiúk szemére rálehelte. Nem kellett sok idő, hogy mindketten álomország tündéreinek ringató karjában, mély álomba merüljenek.

Aztán a szülők még sokáig beszélgettek. És ők is nyugovóra tértek. Másnap mikor madarak csicsergésére ébredtek, anya így szólt az élete párjának. -Csípj meg kérlek! Jó erősen. Valóság, vagy csak álmodom?

Attól féltünk, hogy a fiúk itt majd nem érzik jól magukat, másféle helyre vágynak! De láttad ugye? -milyen boldogan vették birtokba a sziget ezen részét!

Csak tudnám! -ki lehet az F.Anyó és F. Apó? Mondja anya. 

Tudod történnek néha dolgok, amit ma még, nem tudunk megmagyarázni! Örüljünk egymásnak és annak, ami most van. Használjuk ki ezt az időt és érezzük jól magunkat. Éljünk a kapott lehetőséggel. Így legalább lesz a gyermekeinknek is egy élménygazdag hete. Erre a sátorozásra életünk végéig emlékezni fogunk! -Mondja a bölcs apuka.

A kétgyermek szeméről is a reggeli levegő és a friss harmat az álomport, lassan felitatja. Titi ébren elsőnek. Nagy nyújtózkodás közben Vatit kérdezi. Jól aludtál te is? Igen, de lustálkodnék még egy kicsit. Lustálkodj, de ne sokáig! Vár a folyó és a csónak. Tényleg azt meg el is felejtettem, van csónakunk! Akkor öltözködjünk, biztosan van már reggeli! -Mondja Vati.

Ekkor apa lépett be a hálóhelyükre. Szép jó reggelt fiúk! Látom kipihentétek magatokat. Igen, jött a válasz. Mehetünk csónakázni! Csak szépen sorjában. Még nem is ettetek! 

Egyébként meg van még hat teljes napunk itt a szigeten. Jut mindenre idő. Szépen eltervezzük, hogy melyik nap mit szeretnénk csinálni. Magyarázza az apuka. Mi, mindennap szeretnénk csónakázni! Mondják szinte egyszerre a fiúk. Rendben, majd meglátjuk. De most gyertek reggelizni. Anya már vár bennünket.

Aztán Titi és Vati folytatták a tervezgetést reggeli közben is. A szülők pedig nézték a két gyermeket. Látták milyen boldogan tervezgetnek. Már egészen biztosak voltak abban, hogy jó ötlet volt a szigetre jönni. És nagy hálával gondoltak az ismeretlen jótevőikre.

Köszönjük. F. Anyó és F. Apó

 

    

 

 

Keresi Magda, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Keresi Magda amatőr meseíró

Hét unokás nagymamaként közel hetvenévesen kezdtem meséket írni. Tulajdonképpen az unokák indítottak el a meseírás útján. Egy közös alvásnál, kitalált mesét kértek tőlem. Kénytelen voltam rögtönözni. Csak a következő alkalomnál már nem emlékeztem pontosan a mese szövegére. Ráadásul ők is, ahány gyermek, mind máshogy emlékezett a kitalált mesére.. Így aztán, hogy ne legyen vita, elkezdtem leírni a meséket. H...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!