Karácsonyi ajándék


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Karácsonyi ajándék
 
 
Egyszer volt a földkerekség kellős közepén, egy gyönyörű, de nagyon furcsa palota.
 Ebben a furcsa palotában élt egy nagyon öregember és a felesége. - De nagyon öreg volt ám!
 Képzeljétek a fehér szakála a földig ért. Földany...

Kép forrása: saját

Karácsonyi ajándék

 

 

Egyszer volt a földkerekség kellős közepén, egy gyönyörű, de nagyon furcsa palota.

 Ebben a furcsa palotában élt egy nagyon öregember és a felesége. - De nagyon öreg volt ám!

 Képzeljétek a fehér szakála a földig ért. Földanyó sokszor kérte, - szedje össze kend a szakálát! – Egyszer még orra esik benne!

Ha valaki megkérdezte tőle, hány éves? - tudjátok mit szokott válaszolni? – Én a földünk keletkezése óta létezem. Olyan öreg vagyok, mint a föld, ahol éltek.

Nos, akkor ismerjétek meg Földapót és Földanyót a feleségét.

 Ők ketten, megszámolni sem lehet, hogy hány karácsonyt töltöttek már együtt. A földkerekség minden részén, élnek a szintén meg számlálhatatlan gyermekeik. Minden földrészen lakik valaki közülük.

 Ezért, aztán az aggastyán Földapó, mindig tudja, hogy a Földön éppen mi történik.

 – Hát, azt meg majd elfelejtettem, - hogy a palotából, minden földrészre van kijárat!

 Így aztán apó és anyó, ha látni szeretné, mi történik egyik, vagy másik földrészen egyszerűen csak kinyitja a földrészre néző mesebeli ajtót és ablakokat. S kedvére gyönyörködhet a tájban, vagy az itt élő állatokban. És csodálja az embereket. Nézi, milyen sokféle ember él is a Földön.

 Ugye nekünk is jó lenne? - egy hasonló mesebeli csodapalota!

 Szóval a palotában nagy volt a sürgés, forgás. Jöttek, mentek az emberek. Hozták a levelekkel teli zsákokat.

 Nagy izgalommal készülődtek a karácsonyra. A Mikulás már erre az időre, végig járta a világot. És gondoskodott arról, hogy a földkerekség minden gyermekének tele rakja ajándékkal a csizmáját.

 Tehát közeledik a karácsony!

 Nem is gondolnátok, hogy a palotában milyen nagy ilyenkor a felfordulás.

 Földapó gyermekei, ebben az időszakban különösen figyelik a Föld lakóit. Nézik kinek, mire van szüksége.

A gyermekektől pedig, nagyon sok kívánság érkezik. Ezekre a kívánságokra, Földapó és Földanyó is nagyon odafigyel. Minden kívánságnak teljesülnie kell!

Azért, hagynak munkát bőven a télapónak is. Mert, ilyenkor ő is szorgosan tüsténkedik.

 Érdekes és sokféle kérés érkezik, ez időben a palotába. Egymás után nyitják ki a zsákokat és óriási nagy asztalra, borítják a leveleket.

 Egyszer csak, egy szép színes boríték került Földanyó kezébe.

 – Nézd, apó! Milyen szép!

 Az írás, ami rajta állt, - ez volt. NAGYON FONTOS!

 

 A két öregember egymás mellé kuporodott és együtt olvasták a levelet.

 – Földi Bendegúz a nevem.

 Nagyon beteg az anyukám. Nagyon nagyon beteg.

 Megígérte nekem, hogy karácsonyra meggyógyul! Hazajön a korházból. De nem tudom sikerül –e neki az ígéretét megtartani.

 Nem kérek semmi mást karácsonyra!

 Egy kívánságom van. Mire itt lesz az ünnep, ő is legyen velem. - Gyógyultan.

Kérlek, segítsetek!

 A két öreg meghatódva nézett egymásra.

 – Látod?

 Nem kér mást csak az édesanyját!  Mondta - Földanyó.

 Nem kis kívánság! – válaszolta Földapó.

 Aztán, ami csak tőlük tellett, mindent meg is tettek, annak érdekében, hogy a kívánság teljesüljön.

 Gyermeknek az anyja kell! – Mondta Földanyó.

 Igyekeztek minél több segítséget megadni az anya gyógyulásának érdekében. Abban reménykedve, hogy sikerül a családnak együtt tölteni a karácsonyi ünnepeket.

 Mert, Bendegúznak ez volt a karácsonyi kívánsága.

 Közben telt – múlt az idő.

 Elmúlt a karácsony.

 Földapó és anyó élete, újra a régi lett. Mígnem egyszer egy szép színes borítékot hozott a földkerekség postása.

 Anyó izgatottan kinyitotta. – Ennyi volt a levélbe írva!

Bendegúz vagyok.

 KÖSZÖNÖM, SIKERÜLT!

Nem is tudom eléggé megköszönni a karácsonyi ajándékomat. Köszönöm.

 Földapó megfogta Földanyó kezét, és ezt mondta.

– Látod, anyó? A gyermeknek szülő kell!

 - Nekünk meg? -a földkerekség összes gyermeke kell!

 Vigyázzunk rájuk, amíg a Föld, -Föld, marad!

 Mi meg vigyázzunk a földünkre!

 Sokáig maradjon meg a sok - sok millió embernek, aki itt él a Földön.

Keresi Magda, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Keresi Magda amatőr meseíró

Hét unokás nagymamaként közel hetvenévesen kezdtem meséket írni. Tulajdonképpen az unokák indítottak el a meseírás útján. Egy közös alvásnál, kitalált mesét kértek tőlem. Kénytelen voltam rögtönözni. Csak a következő alkalomnál már nem emlékeztem pontosan a mese szövegére. Ráadásul ők is, ahány gyermek, mind máshogy emlékezett a kitalált mesére.. Így aztán, hogy ne legyen vita, elkezdtem leírni a meséket. H...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!