A folthátán foltos nadrág

A folthátán foltos nadrág.

 A folthátán foltos nadrág

Hallottál már a folthátán foltos nadrágról? Netán a te, nadrágos polcodon is van egy néhány? Hogy neked van e ilyen nadrágod azt nem tudom. De azt bizton állíthatom, hogy a mesében szereplő két kis gézengúznak, bizony van! Nem is kevés.  

Bence és Domonkos két jó barát. Egy társasházban laknak és ráadásul egymás melletti lakásban. Még óvodába is együtt járnak. A szülők egymást váltva, viszik és hozzák őket az oviba és délután pedig haza. Amikor csak az idő engedi a szabadidejüket is a jó levegőn közösen töltik. Sokat játszanak együtt. Szerencsések, mert ahol laknak csak mennek pár métert és máris egy bokrokkal és szép fákkal körül vett, játszótéren találják magukat. Mindketten imádják ezt a helyet. Este alig lehet őket becsalogatni. Néha bizony a szülőknek szükségük is van egy kicsit erélyesebb fellépésre, hogy a két kis emberpalánta haza kerüljön. 

Szóval ők ketten igazán jó barátok. Két kis gézengúz. Pajkosak, csintalanok. A játékot sohasem unják meg és egy dologban különösen hasonlítanak egymásra. Mindketten nagyon szeretnek csúszkálni a lépcső melletti betonon. Beni kicsit óvatosabb. De Domi! Na ő aztán nem ismer határt, ha csúszkálásról van szó. Anyuka már többször figyelmeztette gyermekét. -Domikám! Ne csúszkálj már állandóan. Nézd a szekrényben az összes nadrágod foltos, vagy lyukas. Egyik másik nadrágodon folt hátán, folt van! Lassan már egy foltnélküli nadrágod sem lesz, ha ez így megy tovább. És akkor pedig kénytelen leszek a játékok, könyvek helyett is nadrágokat vásárolni. Szakadt nadrágban nem lehet menni sehová!

-Jól van anya! Benivel már megbeszéltük, nem csúszunk olyan sokat. Csak tudod, olyan jó a hosszú betonon végig csúszni. -Értem, mondja anya. Ma vettem egy új nadrágot a szekrénybe tettem. Szeretném, ha azt is nem csúsznád lyukasra. -Oké anya, megígérem.

Közben pedig a szekrényben a nadrágos polcon nagy a mozgolódás. Az új nadrág került a már itt szépen összehajzogatott nadrágok tetejére. És az egyik folt hátán foltos nadrág azt mondja neki. -Látom új vagy! Ha nem akarsz holnap lyukasnadrág lenni, hát jobban teszed, ha elbújsz! -Elbújni? Miért bújnék el? Azért vagyok, hogy használjanak. -Ez igaz. Mondja a többi foltos, lyukas nadrág. De nézz meg bennünket. Nem régen még, mi is ilyen szépek voltunk, mint most te. Nézz csak ránk! Rövid időn belül ilyenek lettünk. -Hát nem mondom, jó foltosak és lyukasak vagytok! Mit csináltatok, hogy így néztek ki? -Még hogy mi? Mi aztán semmit. Domit kellene megkérdezned, ő tette ezt velünk. Csinos szép nadrágok voltunk mi is! És nézd mire jutottunk! Aztán megszólal egy folthátán nagyon foltos nadrág. -Nézd ezt a szép kis kockást! Tegnap még lyuk nélküli volt. És ahogy ők így a szekrényben beszélgetnek, Domi bejön a szobába. A szekrény elé lépve a nadrágok beszélgetését hallgatja. Aztán benéz a nadrágos polcra és azt mondja. -Ti rólam beszélgettek? -Igen, rólad. Szól a nagyon folthátán foltos nadrág. Rólam már ne beszéljünk. Rajtam már annyi a folt, -de tegnap is elszakítottad a kockást. Na jól van elismerem, akkor elestél a bicajjal, baleset meg néha előfordul. De, hogy az ülepemet szándékosan szétcsúszkáld, na azt én többet már nem engedem! Emlékszel mikor elestél és kilyukadt a kockás? És aztán te, hogy sirtál! Ugye fájt neked is a térded? Láttam vérzett. Ezért kérlek legyél máskor kicsit óvatosabb. Akkor talán mi nadrágok sem leszünk ilyen foltosak, lyukasak! -Nahát anya is ezt mondta!

Aztán másnap reggel a polcon lévő nadrágok Domi elől menekülve, bújócskát játszanak. És a kisfiú a bújócskát megunva türelmetlenül azt mondja. -Na mi van? Hol vagytok már? A következő pillanatban pedig a szekrényben lévő összes, lyukas és folthátán folt nadrág szépen felsorakozott a polcon. Legfelül az új és még hibátlan nadrággal. 

-És azt mondja a kicsi fiúnak. Hallom Domi szeretsz csúszkálni. -De hát ezt meg honnan tudod? -Mondták a kilyukasztott, szétcsúszkált foltos nadrágjaid. -Nahát! Árulkodtak?  Az nem szép dolog. Mondja meglepetten. – Ez nem árulkodás, inkább panaszkodás. Látod ugye? - az új nadrágod vagyok. -Igen látom. Szép nadrág vagy. -Ennek örülök. Akkor ígérd meg, hogy a csúszkálásoddal lyukassá nem teszel. -Jól van megígérem. Van itt sok másik, folthátán foltos! Majd csúszkáláshoz őket viszem. 

Aztán másnap ovi után Beni és Domi a játszótéren szaladgál. És azt mondja Beni. Szaladjunk csúszni egyet! Nézd most nincs ott senki. Már fut, szalad is a két kis gézengúz! Csak mikor a beton széléhez értek, Domi hirtelen megállt. És végig nézett magán. -Nem lehet! Nincs rajtam a folthátán folt nadrágom! -De hiszen ami rajtad van abban is lehet! -mondja Beni. -Nem. Nem lehet! Megígértem. 

Anya közben követte őket és örömmel hallgatta a kicsi fia szavait. És miközben átölelte Domit, hallkan csak ennyit súgott a fülébe. Nagyon büszke vagyok rád kisfiam!

Én pedig azt hallottam, hogy azóta Domi és Beni, csakis a már folthátán foltos nadrágokat használja, mikor az érdes durva lépcsőmelletti betonon szeretnének néhányat lecsúszni. Merthát ugye azt mindenki tudja, egy fiú sem nő fel úgy, hogy néhány nadrágot ne csúszkálna, folthátán foltosra.