Barion Pixel

Barátom a szitakötő


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

            Vasárnap délelőtt volt, a nap ragyogóan sütött, egy felhő sem volt az égen. A gyerekek kint játszottak a kertben, a kisfiú a mászókán függeszkedett, a kislány homokozott.
            Az apukájuk a műanyag medencébe vizet eresztett, hogy k...

Kép forrása: Barna Judit Eszter-instagram.com/bemaltesteine23

            Vasárnap délelőtt volt, a nap ragyogóan sütött, egy felhő sem volt az égen. A gyerekek kint játszottak a kertben, a kisfiú a mászókán függeszkedett, a kislány homokozott.

            Az apukájuk a műanyag medencébe vizet eresztett, hogy később pancsolhassanak benne. Az anyukájuk készítette az ebédet a konyhában.

A kisfiú a mászóka magasságából arra lett figyelmes, hogy egy szép, színes szárnyú szitakötő köröz a kertben. Leugrott a földre és figyelte, ahogy a nap sugarai csillognak-villognak rajta. Nagyon kíváncsi lett, vajon miért jött ide ez a kis vitorlázó repülőhöz hasonló mozgású állatka.

Kinyújtotta a mutatóujját és hívta:

– Gyere ide!

Nem sokat kellett várni, a szitakötő rászállt a kisfiú ujjára, kiterjesztett szárnyai aranylottak a fényben.

– Már régóta figyellek téged és szerettelek volna megismerni – mondta. Nem messze lakunk innen a szüleimmel és a testvéreimmel, gyakran át szoktam repülni a kertetekbe, láttam már néhányszor, ahogyan játszotok. Olyan jó volna, ha kergetőznél velem!

– Repülj, repülj és én elkaplak! – egyezett bele a kisfiú.

Mikor az áttetsző szárnyak felemelkedtek az ujjáról, ő elkezdett szaladni utánuk, körbe-körbe a kertben. A kislány is abbahagyta a homokozást és ő is szaladgálni kezdett, de nem tudták elkapni, mert mindig a magasba emelkedett, ha már közel jártak a célhoz.

A kisfiú gondolt egyet és kinyújtotta a mutatóujját:

– Gyere ide barátom! – hívta.

Erre a kérésre a szitakötő azonnal a kinyújtott ujjacskára szállt. Megpihent ott és hagyta, hogy a testvérek jól megnézzék őt, majd így szólt:

 – Megengeditek, hogy igyak egy kis vizet a medencétekből? Nagyon szomjas vagyok!

– Apa, nézd, itt az ujjamon a barátom és inni akar, odaengeded? – kiáltott oda az apukájának a kisfiú.

Apa mosolyogva arrébb állt és hagyta, hogy az új barát oltsa a szomját.

A szitakötő tett néhány kört még a levegőben, majd így szólt a kisfiúhoz:

 – Ha azt szeretnéd, hogy ideszálljak hozzád, csak nyújtsd ki a mutatóujjad és mondd:

 – Gyere ide barátom! Meglátod, én jövök, meghallom, ha hívsz, akármilyen messze is vagyok, hiszen barátok lettünk. Most indulok haza, mert a szüleim izgulnak értem!

Alig indult el, már hallotta a jól ismert hangot:

 – Gyere ide barátom!

 Szállt is gyorsan visszafelé, ahogyan a szárnya bírta és rátelepedett a kinyújtott mutatóujjra.

– Itt vagyok, látod, számíthatsz rám, ha szomorú vagy felvidítalak, ha örülsz, akkor veled örülök. Ha beszélgetni akarsz velem, akkor majd beszélgetünk! Mondd, miért hívtál most engem? – kérdezte a szitakötő.

– Csak ki akartam próbálni, hogy tényleg jössz–e – válaszolt őszintén a gyerek.

– Ha megígértem, akkor be is tartom! Majd meglátod! – azzal huss, elrepült.

A kisfiú nagyon örült, hogy a szitakötő a barátja lett. Ettől a naptól fogva mindig számíthatott rá. Ha kinyújtotta az ujját és hívta, rövidesen ott terpesztette a szárnyait az orra előtt. Gyakran beszélgettek, megosztották egymással örömüket, bánatukat.

            Egyik alkalommal elutaztak nyaralni a kisfiúék, de a szitakötő akkor is berepült a kertbe. Izgalommal várta, mikor tér haza a család.

Végre egy este felcsendült a várva várt mondat:

– Gyere ide barátom!

Örömmel repült az ismerős ujjra. Vacsoráig elmondták a két hét alatt történteket, nagyon sokat nevettek egymás kalandjain, jó volt újra találkozni.  Mielőtt mindketten aludni tértek, megfogadták, hogy ezentúl is barátok maradtak.

 

 

 

 

Kovácsné Demeter Monika Iringó, meseíró

PRÉMIUM Kovácsné Demeter Monika Iringó Prémium tag

Debrecenben születtem. Itt érettségiztem a Tóth Árpád Gimnáziumban, itt végeztem okleveles vegyészként a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A BIOGAL- TEVA Gyógyszergyárban 40 évig dolgoztam gyógyszerfejlesztőként. Két fiam és négy unokám van. Gyerekkorom óta szeretek történeteket írni. A meseírást 2023-ban kezdtem, és ez új utat nyitott az életemben. Remélem, akik olvassák a meséimet, azoknak örömöt szerzek, mert akk...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!