Barbie és a szivárvány sziget.

Barbie és a szivárvány sziget..

Hol volt hol nem volt messze túl minden hegyen, a szivárvány szigetén élt Barbie a kis hercegnő. S miért szivárvány sziget? Kérded kis barátom ugye? Mert az égen mindig ezerszínben pompázott a szivárvány,  bármikor néztél fel, meg tudtad számolni a színeit, e- pici varázsszigeten éltek a legkedvesebb emberek, kiknek szíve aranyból volt. Vezérük a kis hercegnő, ő volt a legszebb ki világokat hódított meg, bátor erős, szépsége pedig minden herceget megfogott. Szivárvány szigete tele volt kedves emberekkel, mindenütt boldog nevetés és játék hangjai hallatszottak, a szigetet körülvette a szeretet. Bárki tévedett arra, szeretettel lett fogadva. Barbie nagyon bátor volt, viszont senki sem tudta miért nem pihen éjjel, soha nem vonul el csak nagy ritkán, akkoris nagyon sok őr van körülötte. A legnagyobb titkot csak az tudta, ki éjjel vigyázott a pici hercegnőre.
 Egy átok volt ugyanis rajta, ha éjjel álomra hajtja fejét és álmodik egy szivárvánnyal kevesebb lesz az égen, nagyon félt ezért és kérte szolgáit, ha elalszik és egy óránál tovább alszik ébresszék fel, mert biztos álmodik. A kis szigeten is feltűnt, hogy egy színnel kevesebb van az égen, de senki sem mert kérdezni, hisz a fejük volt a tét. Szivárvány szigete egyre több utazónak lett helye, akik csak a szivárvány miatt tértek a városba és sorra próbálták megoldani a rejtélyt, sajnos senki sem jött rá, mi okozza a színek eltűnését. 
Egy boszorkány átka volt a szépségre, hogy a város tűnjön el végleg és senki se emlékezzen a szivárvány szigetre, sem a sok szeretetre. Barbie nagyon sok helyen járt és titokban kutatta a választ, hogy mentse meg a kis szigetet, mindenki azt hitte hódító hadjáraton jár, de a titok volt a kulcs, amiért mindig úton volt a pici szépség.
 Az egyik útja során viharba keveredett, amikor nagyon megázott és beteg lett, lázát sehogysem verhették le, megannyi orvos küzdött érte. Emiatt Barbiet lázálom gyötörte, álmában egy meseszép réten sétált, kezében egy nagy színes nyalóka volt, körbe rajta ezernyi pillangó, olyan színekben pompázva, amikről sosem álmodott volna. Nagyon szeretett ott lenni, hisz az égen is minden szín megvolt a szép szivárványból, nem is akart felébredni, amint a szivárvány végében pihengetett a pillangók színeit számolva látott meg egy hófehér pillangót, akit a többiek nagyon kiközösítettek és bántottak, amiért nem volt rajta semmilyen szép szín. Barbie azonnal a védelmére kelt, majd bekötözte a sebeit. A kis pillangó hálából azt mondta elkíséri, de ne feledje fel kell majd ismernie őt, amikor felébred a lázból.
 - Egy fontos dolgot jegyezz meg, sose ítélj elsőre! Lehet valakin nem látszik, mert kívülről csak egyszerű a kinézete, de a szíve nagyon is szép, s a lelke akár a szivárvány mesébe illően ékes. Lehet bizony valaki ezer színben pompázik, mégis a szíve üresen egyszínű és keserű. Ha képes meglátni azt, mi a szívben van csak elrejtve, mi az életnek ad értelmet, akkor megleli mit igazán keresett! - A szív a lélek tükre is lehet, de ne feledd, amit kívülről nem látsz azt kell felfedezned magad. Ha engem felismersz tőlem jutalmat kapsz, ha viszont nem látsz engem, akkor sajnos nincs mit tennem, vége szeretett szivárvány szigetednek!
 Barbie réműlten ül fel a kórházi ágyon és néz körül, meglepve látja, hogy minden egyszínű. A láz elvette a színeket mondják az orvosok ijedten, emiatt fehér volt minden körülötte. Barbie ezer orvost keresett fel és kért segítséget, senki sem tudta azonban meggyógyítani. A színeket nem látván járt-kelt hegyeken és tengereken át, nem tudta mennyi ideje van még hátra, s mennyi szín maradt a szivárványból, kicsi szigetén. Az egyik útja során találkozott egy koldussal, akit megmentett a tolvajoktól, ekkor a fülében csengett mit mondott a kis pillangó, szorosan átölelve a koldust mondta, felsimerte és kéri mutassa meg mit kell tennie, hogy visszanyerje mit elvesztett!
 A koldus azonnal elmondta mit tegyen. Barbie meglepődött, de nem kérdezett, hisz a  pillangó már megmondta meg kell látnia, ami a szív, akkor nyeri meg a csatát. Ahol csak járt mindenhonnan összegyűjtötte a sok aranyat és ezüstöt és egy hatalmas hajón tárolta. Az emberek, akik engedetlenek voltak bezáratta, amerre járt mindenütt nagy felfordulást hagyott maga mögött. 
Az egyik éjjel ismét álmodott, álmában egy koldust látott, aki az aranyat számolta, megnyugodva ébredt fel, hogy helyes, amit tesz, ezért még több aranyat gyűjtött, mikor jött a hír két szín maradt szivárvány sziget égboltján! Barbie zokogva omlott össze és a koldus előtt térdelve kérte segítsen neki, mentse meg a szigetet! A koldus épp evett és a villával rámutatva hangosan felnevetett.  
- Kislány szerinted tehetek én bármit? Te kérdezted mit tegyél, én meg válaszoltam, most én lettem a leggazdagabb a világon te pedig egy senki, aki mégcsak nem látja a kék tengert, sem a szép eget! - kacag fel nagy boldogan.
 Barbie kardot rántva viszi a hajó széléhez, hogy becsapta és most miatta nem mentheti meg a sziget lakóit, ezért velük fognak halni mindketten. A koldus nevetve emeli a két kezét a magasba, ekkor a hajón dolgozók megkötözik Barbiet és a kis csapatot, ekkor ismeri fel, azok is ott vannak, akik megtámadták a koldust, ekkor állt össze a kép, csak álca volt minden. Barbie forog körbe a hatalmas hajón, nem tudja mit tehetne, hisz minden miatta van, térdre borulva zokog, könnyei csak úgy potyognak hófehér arcán. A koldus elégedetten guggol elé.
- Te kis buta lány, nem értem mit beszéltél nekem az utunk során, egy szót sem, de mondd csak mit tennél a szigetért? Mit áldoznál fel a lakókért? - Barbie sóhajtva nézi a tengert.
- Még az sem érdekelne, ha soha nem látnék többé színeket sem!  Vagy az életem adnám cserébe, ha lehetne.Tudod te koldus, az a kis sziget tele van szeretettel, miután elmegyek, és még van időd menj el és nézd csak meg magad, minden vendéget szeretnek. Ott sosem leszel egyedül, vagy szomorú. Ott nem leszel koldus, mert tied lesz a legnagyobb kincs, ami nincs ezen a hajón, ez pedig a szív. A koldus nevetve áll fel, mire neki szív, ha ennyi kincse van? Barbie is feláll lassan a kötelek miatt. 
- Tudod koldus nem haragszom rád, nincs bennem egy kis harag sem feléd ! - A koldus ekkor elé lépett nagyon komolyan, mire még az ég is beborulva mennydörög.
- Biztos nincs harag benned felém? Az utolsó szín is eltűnik mikor aludni térsz! A szigeted miattam nem lesz többé és a lakói sem, biztos nem haragszol még így sem? 
Barbie sóhajtva néz a társaira és azt mondja, biztos nem haragszom rád koldus, valami történt, amiért ezt teszed, az a te okod, az enyém a szeretet. A koldus nevetve fordul meg és hangosan kíáltja el magát:
- Kislány látod, mondtam neked, fel kell ismerned engem!!! A szeretet az egyetlen mivel nem kell küzdened, mit ingyen adhat neked az, kinek szíve tiszta és önzetlen! Ki nem fél semmitől, ha meg kell védenie kit szeret, sőt, aki nem érdemli azt sem feledi, neki is megnyitja szívét! Legyen hát vége, lásd meg ismét a színek sokaságát! Az ég s tenger pompázását! Bátor szíved legyen példa, hisz nem adtad fel soha, még akkorsem mikor velem álltál szemben! Légy akármilyen nagy vagy kicsi ne feldd egy szíved van, mit jól kell használnod. Szeress vele, mert csak ez mutatja meg ki is vagy valójában, s akkor ezernyi színt látsz a világban! - Nagy villám és mennydörgés rázta meg a hajót és a koldus átváltozott a hófehér kis pillangónak, felrepülve az égre, ahol ismét látszott a szivárvány minden színe. Barbie pedig ettől kezdve ismét látta a színeket, sőt az állatokat is megértette, a kincseket visszaadta megduplázva azt és haza térhetett a kis szigetre, aminek szivárványsziget mellett szeretet szigete is lett a neve, mit a hős, a kis Barbie védett félelmet nem ismerve, de annál nagyobb szeretettel!....