Békesség az ünnepen

Békesség az ünnepen.

Nagy Cynthia

Békesség az ünnepen

Sűrű   köd lepi be a tájat, utat sem engedve

a fényes napsugárnak

a nedves sok cseppecske leül az ágra,

vidám táncot járnak a szemünk láttára.

Marad a köd, a szél is csak lengedez,

így nem fujja el a sötét felleget,

a fákról az utolsó levelek is leperegtek

az emberek szívéből is törli a jókedvet.

A feltámadó szél a tél illatát hozza felém,

jó lenne érteni, mit sugall most belém.

Talán azt, hogy közel már a szeretet ünnepe?

Mely feltölti a szíveket melegséggel?

Ahogy a Te szemed tüze perzsel a lényeddel,

úgy csillog a fényfüzér millió aprócska gyöngyszemmel.

Finom ételek illata tölti be a szobát, a fenyőfa

a sarokban teljes díszben áll.

Olyan jó most nekem, hogy ezt így veletek

átélhetem, együtt  a család – e csodás ünnepen

sose érjen véget e nagy szeretet, békesség

legyen a lelkekben, minden földi életben.