Kép forrása: saját fotó
Kicsi Rózsa.
Ha a gyönyörű rózsáim illata lehetnék,
Szélanyó hátán messzire repülnék.
Rózsa anyámnak ígéretet tennék,
mire időnk lejár úgyis hazatérnék.
Elviszem illatom a föld minden tájára,
barlangokba besuhanva friss illatot varázsolva,
hegyen-völgyön, réteken át,
megismerni más kultúrát!
„Kapaszkodj meg gyermekem!
Ez a vihar elnyel engem”!
Szélanyó a villámok közt kesereg,
de két karját rám teríti s óva őriz engemet.
„Lehet ezt a kalandot most elengedem,
hisz nem fog ez menni énnekem”!
De már késő erre gondolni,
ebből a helyzetből kell a legjobbat kihozni.
A vihar most kissé enged a szorításból,
szép lassan elenged a markából ....
Szélanyó se rest,
azonnal kereket oldva elhagyja azt a felleget!
Szavam betartva sokfelé jártunk,
nálunk jóval nagyobb szelekbe kapaszkodtunk.
Illatom szórtam tavakon, folyókon, erdőkön
s a mezőn, házaknak ormán, s a hegytetőn ...
Kis leányka orrába, tüsszentett is kettőt ...
„De finom illat, honnan jön vajon”?
De mi már rohantunk is tova,
kis piros arcát megsimogatva!
Szélanyó mint a hullámvasút le is fel is cikázott,
így mindenfelé szórhattam az illatom ....
Most egy hajó utasaira csaptunk le a tengeren,
megszórtam őket illatommal rendesen!
Mosolyogva nevetgélve szagoltak a légbe,
a finom levegőt fürkészve keresgélve.
Nini! Szélsógor most viharosan közeleg
„Gyertek gyorsan hazaviszlek titeket.
Kicsi Rózsa időd lejár,
s Rózsa anyád már sírdogálva vár”!!
S mielőtt még Rózsa anyám utolsó szirma is lehullott volna
a porba, karjaimba omlott sírva!
„Hol jártál ily sokáig édes gyermekem?
Érkezésed hiába lestem, kerestem!
Azt hittem már nem láthatlak többé soha,
így Szélsógort küldtem a nyomodba.
Mesélj gyorsan kicsi lelkem,
mielőtt még el kell mennem”!
„Drága Anyám én mesélek, de nem kell menned,
mert a jó Isten így teremtett!
Iker bimbód nőtt a száron,
élhetsz tovább vígan látod?
S veled együtt én is élek, sok - sok bimbó testvérünkkel,
télire alszunk csak kicsit el!!”
„Jól van most már én is tudom,
féltő aggódásom édes kincsem, ne vedd zokon!”
S hogy mi a tanulság-e történetben?
Összefogva éljünk együtt szeretetben,
mely átsegít minden nehézségen!
Legyőzi a bánatot,
s nem lehetnek távolságok sem határok!!
A szeretet morzsája, ha ott él a lelkedbe,
csillagot varázsol szemedbe,
s bevackol fényével a szívekbe mindörökre!!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Cynthia Nagy Író, költő
Nagy Cynthia vagyok, az Alföld közepén születtem. Több magazinban és Irodalmi folyóiratokban jelentek már meg verseim, írásaim. Számos Antológiákban is szerepeltek alkotásaim. A Cserhát Művészkör állandó szerzője és tagja vagyok. Nivó és Lyra dijat kaptam, valamint Költői díjat. 2022-ben Költői Arany oklevelet kaptam. 2023.-ban Cserhát Aranytoll dijas lettem.