Bolondfalva 3. rész

Bolondfalva 3. rész.

NAGY CYNTHIA

BOLONDFALVA  3. RÉSZ

/Régi népmese ötletéből /

Martinék azonnal megbeszélték a stratégiát, hisz tudták, hogy ez az átlátszó színház csakis arra jó, hogy őket újra beetessék vagy meg mérgezzék valamivel. Meg is egyeztek, hogy inkább Martin fog beszélni és semmit se fogadnak el, csak a látszat kedvéért. Semmibe se fognak még csak bele se kóstolni!

Két óra múlva kopogtattak a kisbíró ajtaján. Nagyon magabiztos lehetett, ha ennyire hülyének nézte őket. Amint beléptek, pazar látvány fogadta őket a házban, ami inkább kastély volt és hatalmas. Az ebédlő felé mutatta az utat és nagyon érdeklődött a hogylétük felől, és hogy az anyjuk hogy van?

Furcsa ételszag terjengett a levegőben, amit nem tudott Martin hova tenni... mintha valami gombás étel szaga lett volna, ami nem ehető az biztos! Martin a nagyival sokat járta a mezőket gombák után kutatva, és emlékeiben megmaradt jó néhány gomba szaga, illata... ez inkább szag volt!

Jöjjenek bátran... már meg is van terítve – invitálta őket a kisbíró.

Amikor az étel kiszedésére került sor, azt mondták, hogy ők már ettek az asszonnyal, de szedjenek nyugodtan, amennyi csak jól esik. Volt az asztalon mindenféle étel és gyümölcs, de csak egy tálat toltak eléjük, hogy abból szedjenek. Martin kiszedett két merőkanálnyit abból a gomba paprikásnak látszó ételből és kérdezte, hogy : Mi lenne ez? - de a válasz az volt, hogy : - Ki kell találniuk. Erre Martin azt mondta, h : - Én ismeretlen vagyok ezen a vidéken, de nálunk van egy kedves szokás, miszerint a házi gazda a vendége kiszedett ételének a felét megeszi, ez a tisztelet jele. Kérem, tiszteljen meg ezzel, és itt a fele egye meg.

A házi gazda látványosan kezdett feszengeni a kényelmes székében. A két nagy darab fiú, Lukács és Jeromos felállt és odavitték a tányért a kisbíróhoz és letették eléje. Tódor közben a „ naccsos „ asszonyt tartotta a székén, akinek igencsak mehetnékje támadt....

Nos? - kérdezte Martin – lássuk- ezzel intett a fiúknak, akik egy evőkanállal a szájába tömtek, mert nem akarta megenni. - kiabált,h:- Jaj... jaj , neeeee....

Az asszony is sipákolni kezdett, hogy miért nem hallgatott rá az ura, hisz ő megmondta, hogy ennek jó vége nem lesz! Elmond mindent, csak ne etessék meg az urát. Elmondta , hogy rájöttek arra, hogy ez a különleges gomba fajta feledékenységet és zavarodottságot okoz a fejekben és ha ezt rendszeresen adják, az embereknek, akkor azt teszik amit mondanak nekik és ezzel az ura teljesen kiszolgáltatottá tette őket, a saját maga kénye kedvére. Így az ura azt csinálhatott a faluban amit csak akart, senki se tudott ellent mondani. Azt is elárulta, hogy mi az ellenszer, de azt már Martin tudta.

Na akkor... - mondta Martin- ugye tudja, hogy ezért súlyos börtön évek járnak mindkettőjüknek!! Jeromos indíts léci.... Tódor te is tedd a dolgod kérlek...

Ezalatt a ház ura nagyon rosszul lett még attól a kis mennyiségtől is. Jeromos a szomszéd szobában megkereste az eldugott telefont, amit az asszony árult el, hogy ott dugdossa az ura, nehogy valaki véletlenül is megtalálja és lebuktassa őket. Jeromos azonnal segítséget hívott a városból, a csendőrséget hívta és röviden tájékoztatta őket a történtekről, azok azonnal indultak.

Ezalatt Tódor a dolgozó szobában lévő kis írógépen több példányban indigóval megírta a beismerő vallomásukat és mire a segítség megérkezett, már alá is íratták velük. Tódor ugyanis a Megyeházán volt jegyző, az akkori kornak megfelelően.

Amint megérkezett a segítség, a nyomozók / detektívek elmondták, hogy már elég régóta nyomoznak ez ügyben, de nem tudták sehogyan sem bizonyítani, hogy mi lett itt a falu lakóival, hisz minden ember a gomba hatása alatt volt és nem tudtak semmi értelmeset mondani. A kisbírót és a nejét elfogták, hosszú évekig lakat alatt lesznek, az már bizonyos. Ezután minden lakóval megitatták a gyógyteákat és hamarosan helyreállt a rend. Martint kinevezték a falu élére bírónak, elöljárónak és gyönyörű kastélyt kapott cselédekkel és az ezzel járó több száz hektáros birtokkal és fizetéssel. Majd elfelejtettem mondani, hogy a két fivérnek volt egy nagyon szép leány huguk, aki az egészről semmit sem tudott, mert

egy másik megyében tanult, orvosnak készült. Régen járt már odahaza. Most akkor érkezett meg, amikor már Martin megitatta őket a teákkal és újra normálisak lettek. Ő Barbi, aki most az anyjuk mellett van és ápolja Eugéniát. Már az első pillanatban, ahogy megpillantották egymást, le se tudták venni a másikról a tekintetüket.

Martin igencsak jóképű srác volt, nem véletlen lett szerelem első látásra a lány részéről is.

Martin édesanyját Placiliát elhozták ide a nagy kastélyba és nagy volt az öröm, mikor újra átölelhették egymást anya és fia! Büszke volt a fiára,ami nem volt véletlen, hisz megoldott egy hatalmas bűntényt és még ki is tüntették, a sok élet megmentéséért. Ugyanis hosszú távon adagolva ez a gomba megölte volna a falu összes lakóját. Nagy örömmel járták körbe a hatalmas birtokot, el sem hitte Placilia, hogy ezután nem kell majd semmiben sem szűkölködniük.

Placilia és Eugénia életre szóló barátnők lettek és nagyon szerették egymást. A két család minden tagja imádta a másikat és nem felejtették el azt sem, hogy mit köszönhetnek egymásnak.

Időközben Barbi és Martin randizgattak , fülig szerelmesek voltak , aminek mindenki nagyon örült. Martin jó vezetőnek bizonyult,mindenki szerette és felvirágoztatta a falut, munkát teremtett mindenki számára és most már nem csak a házak voltak szépek, hatalmasak, hanem az emberek is megtanulták értékelni azt, amijük van és egymást is. Csuda széppé varázsolták a környezetüket és nem csak nyáron, hanem télen is gyönyörű dísz világításokkal tették még fényűzőbbé és varászlatossá. Messzi vidékről idejártak a népek bámészkodni és híressé tették a falut. Ja és persze már nem „ Bolondfalva” volt a falu neve, hanem új nevet kapott a falu és „Százszorszépfalva” lett a becsületes neve.

A biciklit eltették emlékbe, hogy még véletlenül se felejtsék el a múltat azt, hogy honnan jöttek!!

Egy év múlva, ,mikor Barbi végzett az orvosin, egybekeltek Martinnal és 7 országra szóló lakodalmat csaptak, mindenki örömére.

Boldogan éltek …..

VÉGE