Bodobács.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Sutba már a vastag csizma, lekerül a nagykabát, meleghozó napsugarak elűzik a tél havát. Integet a hóvirág is, búcsúztatja ibolya, bókolgat az aranyvessző, menyasszonya mandula. Kiborult a színes f...
Elolvasom
Milliónyi cseppjét a boldogságnak szomjazza a szád, Tündöklő szemekkel üzened a világnak, hogy eljöttél hozzá! Megérkeztél. Előtted a végtelen tárt karokkal vár, Otthonába hív az élet, minden ízéve...
Elolvasom
A kert közepén álló Kőrisfa hosszasan nyújtózkodott, hogy kirázza ágaiból a téli merevséget. Ásított egy nagyot, kidörzsölte szeméből a hosszú álmot, aztán boldogan pillantgatott az ágacskáin szunn...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Venczel Tímea meseíró
Venczel Tímea vagyok. Óvónéni anyuka szárnyai alatt növekedve dalok, versek, mesék szötték át a gyerekkoromat. Magam is próbálkoztam akkoriban verseléssel, de az írás szele a húszas éveim elején csapott meg igazán. Meseírásra a környezetemben élő gyerekek és a természet ihletett. Gyerekeknek szánt verseim múzsái elsősorban a lányaim, azonban ha széthúzom a függönyt és kitekintek a világba, komolyabb hang...