Brúnó óvodába megy

Brúnó óvodába megy.

Brúnó, a kicsi medvebocs, vidáman szaladt a réten.

– Tip, top, topogok, óvodába indulok – mondogatta közben és hol az egyik, hol a másik talpára ugrott. Meglátta őt a szarka és odarepült hozzá érdeklődni.

– Minek örülsz te ma annyira, te mackó gyerek?

Brúnó megtorpant és leült a fűbe a madár elé.

– Hát, te nem tudod? Ma kezdődik az ovi és én odamegyek. Képzeld csak! Sok kis medvebocs lesz ott és egész nap csak játszunk majd és énekelünk, meg versikét mondunk. Meg aztán viszem a váltócipőt és a fogkefémet is és fogkrémet.

– Minek az neked? – kérdezte a szarka.

– Azért, hogy majd le tudjam nyalogatni a fogkeféről a fogmosókrémet. Ja? Nem. Azért, hogy megmossam a fogamat az oviban, mert nem akarom, hogy elromoljon a fogam. Mert ha elromlik a sok édes méztől, akkor fájni fog, kilukad és mehetek a fogorvoshoz. Tudod, szarka?

A szarka nem tudta, mert ugye neki nincsen foga, de megjegyezte erősen, hátha majd lesz valaki, akinek elújságolhatja a hasznos tudnivalót.

– Ó, akkor neked ma vidám napod lesz tényleg! – cserregte – megyek is, elmondom mindenkinek milyen jó hely is az az óvoda.

Azzal el is repült. Brúnó felállt és tovább ugrabugrált, mire végre utolérte őt az apukája, Brumpa.

– Jól előre szaladtál Brúnó! Alig értelek utol. Örülök, hogy megvártál.

– Én? Jaj! – szégyellte el magát a medvebocs – ne haragudj apa, nem vártalak meg, csak a szarkával leültem kicsit beszélgetni. El is felejtettem megvárni téged, annyira izgulok és annyira szeretnék már ott lenni.

– Medveapa nem haragudott. Mentek együtt át a réten, amikor meglátták végre az óvodát.

– Nézd apa! Még mászóka is van! És milyen hatalmas! – Igen, Brúnó, nagy bizony és lehet rajta tornázni.

– Nézd, nézd, van homokozó és hinta is, meg padok és virágok. Mit gondolsz apa? Méz is van az udvaron? Meg kell keresnem?

– Eszedbe ne jusson Brúnó! Óvómedve nénik majd adnak bent nektek mézet is, meg minden egyebet.

– Kakaót is?

– Azt is. De nehogy aztán a bundádra öntsed, hogy sokáig érezzed az illatát! Szépen kihörpölöd és nem lötykölöd sehová! Megértetted, Brúnó? Ne hozz szégyent a családra!

Közben megérkeztek az óvodába és Brúnónak leesett az álla, mert a hátsó részen még medence is volt, ahol nyáron pancsolni szoktak a medvegyerekek. Nem minden óvodába építenek pancsolómedencét, de ide, bizony tettek. Télen nem izgalmas, mert úgyis aludni kell a medvéknek tavaszig.

Amint beléptek, azonnal jöttek a kisebb-nagyobb bocsok és mindenki hívta Brúnót játszani, mászókázni és szaladgálni. Lódult Brúnó, kacagott, futott a többiekkel labdázni és mászókázni, homokvárat építeni, aztán bújócskát játszani.

Brumpa apuka boldogan nézte fiát, milyen örömmel szalad a többi mackóval és észre sem vette, hogy ő közben lassan hazaindult.

Bizony, jó hely ez az óvoda – bólogatott magában, miközben cammogott haza medvemamához.