Csigák

Csigák.

Ma regel elindultam az iskolába, de asztán a buszmegálló felé sok csiga volt a járdán. Az eggyikett agyontaposták, és nagyon sajnátím őt, mer szép nagy vót. én meg gyorsan egyenként átvittem őket a füves oldalra, hogy ne legyen bajuk. Naggyonn sokk csiga vót, és nekem mindegyiket át kelett vinnem. Eső után mindig sokan vannak, mer félnek a víztő és nem akarnak megfuladni. Nehezn tudnak menni, mert nincsen lábuk. És uszni se tunak mert ök csigák és nem halak. HA én nem lenék, ki védené meg öket? A tanárnéni beírt az ellenőrzőmbe, hogy késtem. Pedig nem késtem, csak a csigákat rendesztem el, asztán mentem is be az iskolába. Nem tehetk rola, hoty sokkan vótak. Azanyu meg nagyon megszidott, megazapu iss. Pedig nem késtem, csak a csigákat kelett menteni, mer nem igazzán tudnak uszni. Asztán sírtam. Felmentem a szobábma és lefeküdtem. Má majdnem elaluttam, de azanyu meg felkeltett, hogy tanuljak. Én meg csak lögdöstem a füzetet és rajzolgattam. Csigákat. Mert ott maradtak a járdán. Ki tudja, hogy mi lett velük. Vissza kelett vóna mennem hozájuk megnézni öket, mert aszt se tutták, hova kell menniük. Asztán késő lett és nagyon hangos volt azapa, meg azanya is sírt, és akkor megijedtem és le akartam menni, de nem mertem, mert hangosan veszekedtek. És azanyu aszt módta, hogy ő elmegy, mert azapu megint ivott. Az apu meg monta, hogy ő nem ivott, és különben is anyut csak igy lehet kibirni. Asztán valami puffanás is vót, mintha valakit megütötek vóna. És nem az anya ment el, azapa, becsapta az ajtót és én megijedtem, hogy nem fok hazajöni. És éjszaka bepisiltem, pedig már egy éve nem pisiltem be, és nagygon szégyelltem magam és akkor azanygu leszidott, hoyg még ez is, és nem érti miért van mindenki ellene.  Pedig én nem vótam elenne, csakk nem tutam viszataratani. De csak monta a dógokat és nem figyelt rám. És én meg befogtam a fülemet, mert azaput szidta, és ollyan rossz volt hallgatni, mert azazpu hozott nekem sütit, amikor a múltkor megvert, mert be volt rugva. Amikor berugik, akor sokszor nagyon kedves és hoz mindenfélét. Néha nem hoz, csak leveszi a szijjat és rámver, dea csat az naggyon szokot fájni. És aztán aziskolában tornaórán aszt montam, hogy nem érzem jól magam, mert szégyltem a kék foltokat. Nagyon nehezen múlnak el, néha aszt mondom, hogy elestem hazafelé, vagy ellökött a kutya meg ilyesmi mer aszt nem akarom mondani, hogy azapu,mer hoz csokit és olyankor az ölébe vesz és monya, hogy én vagyok a kedvenc fia. Nem tudom mié monya mert én vagyok az egyettlen fi, nincs is más nekije. Tavaj natyon mekvert, akor pisiltem be,de akor sokáig. És akor meg azért vert meg, mrt bepisiltem. És nem akartam, de mindig ugy ebrette, hogy pisi vagyok. Etyszer kidoptam a pizsmamámat, hogy ne vegyék észre és montam, hoty nem tudom hol van. Azé nem vert mek, csak monta, hogy ő nem ezé keresi a pénzt hogy nekkem pizsamát vegyen és akor napikig mesztelenül keltt alunni. Azanyu akart adni rám valamit, de azapu nem engete, hogy mektanuljam. Aszt nem monta mit, csak mek ke tanulni. És ma megint csigákat kerestem, de nem voltak és még jobanb elksétem. És a tanítónéni is szifott, én meg csak álltam és éreztem, hogy nedves a nadrágom és mindenki kinevetett és hazakísértek. Anyu meg csak csóválta a fejét és nem mondot semmit, csak megrángatott. Asztán azanyu elvitt orvoshoz. Most itt várunk és nem tudom mi van a csigákkal, mert azokat meg kell védeni, szegényeket ne bántsák. Most nem tudok töbet irni anaplómba.