Csigakaland

Csigakaland.

Világgá ment a csiga, útját állta egy hangya.

Hová? Hová kis csiga? Vigyél engem magaddal!

Ülj a szarvam hegyére, szólj, ha veszély fenyeget!

Éber legyél és vidám, ne unjam az utazást! 

Árok partján a fűben, pihentek egy keveset,

míg a csiga szundikált, hangyapajtás kóricált.

Morzsaszemeknek útján, hangyabolyra rátalált,

társainak megörült, végleg ott maradt velük.

Alvás után a csiga, csusszant tovább nagy vígan,

szólítgatta a hangyát, választ hiába is várt.

Tópartjához érkezett, sima tükrébe nézett.

Rettentően megijedt, csigaszarva elveszett!

Még ha szarva el is tűnt, új még nőhet helyette,

ám hangyát majd hol talál, ki a szarván útitárs?

Vöröslik az ég alja, elköszön a napocska,

fűszálakat eszeget csigaszarvak serege.

Köztük van egy félszarvú, friss-fűszál ropogtató,

új családját meglelte, világgá így ő sem ment.