Danorszi

  • 2023.
    feb
  • 20

http://mocorgohaz.hu/
   Danorszi, születésétől fogva vidám, élénk bálna volt, s mindemellett figyelmes és végtelenül segítőkész. Nem csoda hát, hogy nagyon szerették társai.   Egy nap, szokásához híven, messze elcsatangolt a csapattól, amikor észrevett egy feléjük közeledő ...

Kép forrása: Maráczi Ági

   Danorszi, születésétől fogva vidám, élénk bálna volt, s mindemellett figyelmes és végtelenül segítőkész. Nem csoda hát, hogy nagyon szerették társai.
   Egy nap, szokásához híven, messze elcsatangolt a csapattól, amikor észrevett egy feléjük közeledő hajót. A hajóból pedig szigonyos bálnavadászok kémlelték a vizet. Danorszi nagyon megijedt, mégis azonnal tudta, hogy mit kell tennie: sebesebben, mint a gondolat úszott hazafelé, hogy figyelmeztesse társait. Még idejében sikerült értesítenie őket, és azok rögtön útnak is indultak a hajóval ellentétes irányban.
   Hosszú-hosszú órákon keresztül úsztak, de a hajó mégis mind közelebb és közelebb ért a csapathoz. Rémülten tekintettek hátra a bálnák, mert sejtették, hogy a hajó előbb vagy utóbb utoléri őket. Kezdték reménytelennek érezni megmenekülésüket. Annál is inkább, mert az idősebb bálnák már nem bírták ezt a gyors tempót, és egyre jobban lemaradoztak ifjabb társaik mögött.
   Ekkor Danorszi komoly döntésre szánta el magát. Kivált a csapatból és elindult a hajó felé. Szülei rémülten nézték fiuk tettét, de hamar rájöttek, hogy mi a szándéka, és tudták, hogy csak akkor menekülhet meg minden bálna, ha valaki közülük eltereli a rájuk vadászó emberek figyelmét. Danorszi pedig pontosan erre vállalkozott. Fürge, ügyes kölyök volt, remélték, hogy sikerrel jár.
   A kis bálna sebesen haladt a hajó felé, nem is kellett sok idő, hogy észrevegyék őt a halászok. Amikor pedig megbizonyosodott arról, hogy látják őt az emberek, éles fordulattal északnak vette az irányt. Ahogyan azt előre sejtette, a hajó is letért eddigi útjáról, és őt vette üldözőbe. Így aztán a csapat nyugodtan haladhatott tovább nyugat felé.
   Az elterelő csel tehát bevált, most már csak Danorszinak kellett elég gyorsan úsznia, nehogy elkapják. Tudta, hogy fontos minél tovább csalogatni a hajót, hogy a csapat jó messzire tudjon eljutni, hogy ne kerüljön újra a bálnavadászok útjába.
   Órákon át megfeszített tempóban úszott, a hajó mégis egyre közelebb került hozzá. Kezdett fáradni, és érezte, hogy hamarosan utolérik, ha nem eszel ki valamilyen cselt. Ám az est leszállta a segítségére sietett.
   Amikor elkezdett sötétedni, Danorszi szándékosan egyre közelebb engedte magához a hajót. A vadászok olyan közel kerültek hozzá, hogy dobásra készen markolászták szigonyaikat. Hanem Danorszi egyszer csak lemerült a víz alá és eltűnt a szemük elől. Várták-várták, de a kicsi bálna csak nem bukkant fel újra. Teljesen megzavarodtak, és árgus szemmel figyelték a tengert azon a helyen, ahol Danorszi lemerült, de nem látták többet.
   A mi ügyes kis bálnánk ugyanis, a víz alatt szorosan a hajó farához úszott, és ott is maradt egészen addig, amíg teljes sötétség nem borult a tengerre. Az éjszaka óvó takarásában aztán csendesen elindult visszafelé, hogy megkeresse övéit.
   Így történt hát, hogy Danorszi fürgeségével, ügyességével, bátorságával és önfeláldozásával megmentette az egész bálnacsapat életét.

Bódai-Soós Judit, író, meseíró, költő

A Bódai-Soós Judit felvett, írói nevem, „ősnevem”, melyet nagyapáim vezetéknevéből alkottam. Ebből a névből éppen úgy, mint valós gyökérből a fák, táplálkoznak írásaim. Úgy érzem, hogy ennek a névnek természetes helye van a verseim, novelláim, meséim, regényeim alatt. Egy szép kerek pont a mondat végén. Szekszárdon születtem 1974-ben, és Tolna megyében, Bogyiszlón nőttem föl. Szegeden, a JATE matematika tanár sza...