Barion Pixel

Doktor bácsinak szeretettel Nyuszókától


http://mocorgohaz.hu/

            A kis kert zöld pázsitján vidáman ugrándozott Nyuszóka. A testvérek úgy szaladgáltak a nyomában, mintha kergetnék, ő azonban tudta, hogy játékból teszik, és így egy cseppet sem félt. A fülét hátra csapta, szeme csillogott az örömtől, fehér sz...

Kép forrása: pixabay.com

            A kis kert zöld pázsitján vidáman ugrándozott Nyuszóka. A testvérek úgy szaladgáltak a nyomában, mintha kergetnék, ő azonban tudta, hogy játékból teszik, és így egy cseppet sem félt. A fülét hátra csapta, szeme csillogott az örömtől, fehér szőre fénylett a napsütésben.

            – Gyere, hintázzunk! – szólt a kislány.

  • Én ülök a pirosba, te a kékbe menj! – felelt a bátyja. Futásnak eredtek, mint mindig, és a kislány a piros hintát foglalta el. A testvére kuncogott ezen, ő amúgy is a kékbe szokott ülni.

A két hinta egyre magasabbra szállt, a lábuk erősen lendült előre és hátra. Látták a szomszéd kertet, ahol az ismerős gyerekek egy asztalnál festegettek. Ők is kedvet kaptak hozzá. Megállították a hintákat és kiszálltak, kihozták a vízfestéket és az ecsetet, kis tálkákban a vizet, és a kerti asztalnál az árnyékban ülve mindketten kedvükre hordták fel a színeket a rajzlapra. A kislány virágokat, a kisfiú versenyautókat készített. Szép színesre sikerült, de kicsit eláztatták, ezért mikor végeztek, úgy gondolták, hogy kiteszik a napra száradni. Nyuszóka izgatottan várta, mikor nézheti meg ő is a műveket. Odasomfordált, és nagyon tetszett neki, amit látott. Miközben tanulmányozta a virágokat és az autókat, hallgatta, amit a kis gazdái beszélgettek.

– Te kinek festetted a képet? – kérdezte a kislány.

– Doktor bácsinak, mert meggyógyított engem – felelt a kisfiú.

– Akkor én is neki adom – jelentette ki a kislány.

– Annyira fontos neked, hogy én egészséges legyek? – hatódott meg a bátyja.

– Igen! Mikor lázas voltál és fájt a torkod, én nem mehettem a közeledbe, és alig vártam, hogy meggyógyulj – felelte a kislány.

–Hamar jól lettem. Voltunk Doktor bácsinál, megvizsgált és gyógyszert írt fel, Anya minden nap adott belőle, aztán tegnap arra ébredtem, hogy nem is fáj már – mesélte a bátyja.

– Keserű volt az orvosság? – érdeklődött a húga.

– Nem. Málnára emlékeztetett – felelt a gyerek.

Nyuszókának is nagyon hiányzott a kisfiú, amíg bent kellett maradnia a gyerekszobában. Arra gondolt, hogy ő ugyan nem ismeri Doktor bácsit, de olyan sokszor meggyógyította a testvéreket, hogy tőle is ajándékot érdemel. A kertben állt a víz a csap mellett, belemártotta a tappancsát, és a rajzlapokra lépve szétkente mindkettőn a piros festéket.

– Azt írtam rá, hogy Doktor bácsinak szeretettel! – mondta a rémült gyerekeknek.

– Nyuszóka, szétkented a piros tulipánomat! – sóhajtott a kislány.

– Nekem a versenyautómat mázgáltad össze! – csóválta a fejét a kisfiú.

– Nem csináltam semmi rosszat, ez nyuszi írás, Doktor bácsinak szól! – védekezett Nyuszóka.

– Induljunk a rendelőbe! El kell hoznunk az igazolást arról, hogy meggyógyultál, holnap iskolába mehetsz! – szólt Anya.

A kisfiú és a kislány felvették a két rajzlapot, ami időközben megszáradt. Sajnos mindkettőn rajta volt egy-egy tappancsnyom.

Megérkeztek a rendelőbe, és miután mindent elintéztek, mind a ketten odaadták a kifestett lapokat az orvosnak.

– De szép virágok! Köszönöm! – mosolygott a kislányra.

– Sajnos a piros tulipánon rajta van a nyuszim lábnyoma! – felelt a kislány.

Mikor a bátyja átadta a rajzát, ő is szabadkozott:

– A piros versenyautómat elkente Nyuszóka – mondta.

A fiatal orvos ránézett még egyszer a két rajzra. Egy kis ideig tanulmányozta őket, majd így szólt:

– Tetszenek a kisautók is! Köszönöm! Mindkét kép kedves, a nyuszi nem rontotta el a műveiteket, csak ő is írt rá egy pár szót!

– Azt írta, hogy Doktor bácsinak szeretettel! – kiáltotta egyszerre a két gyerek.

Az orvos bólintott, és megígérte, hogy ki fogják rakni a rendelő falára a két szép festményt.

          Hazafelé siettek, hogy minél hamarabb elmondhassák Nyuszókának, hogy ne lógassa az orrát, Doktor bácsi felismerte a nyuszi írást. Ő ott ült a kertben, és aggódott, hogy bajt csinált azzal, amit a képekre írt, hiszen nem értik az emberek. Hamarosan tisztázódott a dolog, és mindenki megnyugodott, a festményen a tappancsnyom teljesen világosan látszott, és minden érintett tudta, azt írta oda, hogy Doktor bácsinak szeretettel. 

 

 

 

           

Kovácsné Demeter Monika Iringó, meseíró

PRÉMIUM Kovácsné Demeter Monika Iringó Prémium tag

Debrecenben születtem. Itt érettségiztem a Tóth Árpád Gimnáziumban, itt végeztem okleveles vegyészként a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A BIOGAL- TEVA Gyógyszergyárban 40 évig dolgoztam gyógyszerfejlesztőként. Két fiam és négy unokám van. Gyerekkorom óta szeretek történeteket írni. A meseírást 2023-ban kezdtem, és ez új utat nyitott az életemben. Remélem, akik olvassák a meséimet, azoknak örömöt szerzek, mert akk...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!