Egérkaland (vers)

Egérkaland (vers).

Faluhelyen egy templomban

ahol szűkösség az úr,

szószék mellett egy kis lyukban

apró kis egér lapul.

Úgy döntött egy őszi napon

elhagyja az otthonát.

Felfedezi a világot

láthat ott majd sok csodát.

Nem csak mindig szegénységet,

ahol morzsa jut neki.

Ráadásul az álmából

a harang is felveri.

Batyut is vitt volna talán,

ha olyan volna neki.

Összes kincse egy búzaszem,

azt talán elviheti.

Úton lehet elveszíti,

hát nem kockáztatja meg.

Inkább mindet jól befalja,

igaz kicsit émelyeg.

Tele hassal iparkodik

látni a nagy világot.

Az is lehet, hogy útközben

talál néhány barátot.

Nem is messze összefutott

egy elég nagy állattal.

Nyávogott az hatalmasat

nem törődve látszattal.

Az egér most nem szeretne

ismerkedni karmával.

Sokkal jobban jár hogyha nem

mutatkozik macskával.

Ezért aztán el is iszkolt

befutott az erdőbe,

nem ment utána a cica

meg is szabadult tőle.

Gyorsan vert az egér szíve,

megrettent most nagyon is.

Míg új házát nem találja

kell búvóhely addig is.

Körbefutott az erdőben,

de ott semmit se talált.

Ráadásul egy nagy varjú

fa tetején kiabált.

Éhes is volt, fázott nagyon

szomorú volt az egér.

Esteledett feje felett

elrepült egy denevér.

Elég ebből, hazamegyek

gondolta kis barátunk.

Bármilyen szegény otthonunk,

akkor is a sajátunk.