Kép forrása: vecteezy.com
Egy medve fohásza a Mézhez.
Oh Mézek Méze!
Medvék kedvenc csemegéje,
Te, folyékony isteni lakoma,
Belőled újra, jól lakom ma!
Akác, hárs vagy gesztenye,
A kamrám, már minddel tele.
Téli álom csak úgy édes,
Ha sütök veled, egy jó krémest!
Úgy imádom én a nyarat.
Ekkor van a legtöbb finom falat!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A hagyomány lángja Volt, egy gyönyörű, aranyló mezőkkel övezett falu, nem is olyan, ahol a hagyományok évszázadok óta apáról fiúra, anyáról lányára szálltak. Ebben a faluban élt egy fiatal lány, Ha...
Elolvasom
Egy hideg, havas éjszakán, mikor a hó csillogott a holdfényben, az erdő lakói izgatottan gyülekeztek az öreg tölgyfa körül. Közeledett Télapó éjjele, és mindenki szívében ott bujkált egy különleges...
Elolvasom
Bátor Balambér és a Sárkány Erdő titka A történetem, amiről mesélni fogok mostan neked, olyan régen történt, hogy még a nagyapámnak a nagyapjának, a nagyapja is csak gyerekként hallott róla. Szinte...
Elolvasom
Pók, ha egy sarkot tele fon, Egyből csörög a telefon. -Pók Géza a nevem Szúnyog, légy tőlem retteg! Anya sikít jó nagyot, "Ott mászik az asztalon!" Ne félj tőlem kedveském, Nem eszek, csak legyecsk...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Mogyorosi Márk meseíró, költő
A mesemondó Apa története Egyszer volt, hol nem volt, egy modern, kreatív apuka, aki szerette a kalandokat, a nevetést és a szabad szellemet. Nem egy elvarázsolt kastélyban élt, hanem egy kényelmes, barátságos otthonban, ahol a gyerekszobák tele voltak könyvekkel, játékokkal és olyan ötletekkel, amelyek szinte kicsordultak a falakból. Ő volt a Mesemondó Apa, akinek legnagyobb hobbija a meseírás volt. Üdv...