Kép forrása: JPG
Egyszer volt.
Egyszer volt egy kis egér,
ki a lyukba belefér.
Folyton-folyvást cincogott,
jó nagyokat kurjantott.
Cin-cin, cini-cini, hopp,
nem lesz nekem soh’sem kopp,
örömömben táncolok,
jókedvűen kiáltok.
Szülője óvta, védte,
ne cincogjál egérke.
Erre jár Cifra Cica,
ne legyél te gombóca.
Cin-cin, cini-cini, hopp,
ma cicának lesz éhkopp.
Nem félte ő a macskát,
ki bekapta a farkát.
Cicalány nyalta száját,
megette vacsoráját.
Egyszer volt egy egérke,
befalta őt estére.
A többi, ki mind látta,
megfogadta magába,
meghúzza magát csendben,
mikor a macska lesben.
Ezt a mesét írta: Tóth Lászlóné Rita Novellát, szatírát, verset és mesét egyaránt írok.
Már hosszú évek óta nyugdíjas vagyok, így szabadidőm jelentős részét írással, olvasással, tv-nézéssel, internetezéssel töltöm el. Eddig egy mesével pályáztam, ami megjelent a NOE kiadásában. Ugyancsak kiadásra került egy szatírám is az Irodalmi jelen egyik számában, valamint több versem jelentettem meg a Holnap Magazin gondozásában.
Gani Zsuzsa
2024-01-24 20:13
Kedves Rita! Nagyon szeretem a cicákat. Kedves bújós, dorombolós állatok. Kedvencük a kisegér. Aranyos verset írtál. Szeretettel olvastam: Zsuzsa
Tóth Lászlóné Rita
2024-01-25 07:12
Kedves Zsuzsa! Igen, én is cicás vagyok. Most is van egy, már tizenöt éves a hölgyemény. Mivel lakásban élt, nem fogott egeret soha. Szeretettel: Rita
Várkonyi Kitty
2024-06-02 12:17
Realista gyerekvers, de igazán aranyos. Az én cicáim nem eszik meg az egeret, de behozzák nekem a házba... :D
Tóth Lászlóné Rita
2024-06-02 14:34
Kedves Kitty! Köszönöm szépen. Szeretettel: Rita