Éjszaka az állatkertben.
Amikor a nap fáradtan búcsúzik,
Az állatkert lassan elcsendesedik.
Hazatérnek a kíváncsi látogatók,
Elköszönnek a fáradt gondozók.
A vaskapura lakat és zár kerül,
S ott maradnak éjszakára egyedül,
Fejüket mély álomra hajtva az állatok,
Várva egy újabb, napfényes holnapot.
Felkél a hold, este van már lassacskán,
Hatalmasat ásít a kisportolt pávián.
Csíkos pizsamáját felhúzza a zebra,
Futkározott sokat, korán fekszik le ma.
Búcsút int a fóka a bajuszos rozmárnak,
Mindkettő rabja a repülő labdának.
Pásztázza birtokát a hatalmas oroszlán,
Álmában boldogan henyél a szavannán.
Lassan elszenderülnek mind az állatok,
Álmodnak szabad és boldog másnapot.
Ahol nincsenek rácsok és lakatok,
Helyettük erdők, mezők és nádasok.
S lehet, hogy küzdeni kell az életért,
Ám az szabadság nélkül mit sem ér!
Álmukban utakat rónak és szaladnak,
S megélik, milyen jó lenni szabadnak!
Ha tovaszáll az álom a harmatos reggelen,
Új napra virradnak az állatok a ketrecben.
Bár nem tűntek el a lakatok, a rácsok,
Minden állat talál cseppnyi boldogságot.
Ki egy pöttyös labdát, ki egy darab halat,
Ki egy kedves kismajmot, ki a hátán matat.
S amikor újra gyúlnak a csodás esti fények,
Álmodnak az állatok, szabadságról, szépet.
PRÉMIUM
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Úgy tartják, hogy egymagam nem csinálok nyarat, tavasszal hát velem száll egy zajos, szárnyas csapat. Jól öltözött madár vagyok fekete – fehérben, megállom én a helyem, egy elegáns estélyen. Hol li...
Elolvasom
Amikor a nap fáradtan búcsúzik, Az állatkert lassan elcsendesedik. Hazatérnek a kíváncsi látogatók, Elköszönnek a fáradt gondozók. A vaskapura lakat és zár kerül, S ott maradnak éjszakára egyedül, ...
Elolvasom
Pöttyösföldön minden úri kerek volt, kacskaringós körök hátán kerek folt. Körös – körül pipacspiros, pettyes rétek, a fű alatt pettyes csigák heverésztek. Pipacsmezőn pöttyös méhek szorgoskodtak, v...
Elolvasom
Valamikor, talán nem is olyan régen, teknősök éltek a Sás – sziget öblében. A teknős dinasztia apró, kedves népség, legkedvesebb helyük a tengerlő kékség. Legnagyobb kincsüket hátukon cipelték, a k...
Elolvasom
Mesekuckó
2024-05-23 06:08
Ez nagyon megható, és kedves vers!
Égi Edina
2024-05-23 06:21
Nagyon szépen köszönöm!
Harangi Árpádné
2024-10-10 19:24
Igen, ez csak nekünk jó hogy az állatkertben is vannak, láthatjuk őket, vajon nekik is jó? Nagyon szépen van leírva a versben a szabadság. Bizony nem rabságra születtek. Szép verset írtál Edina! Köszönjük!
abrakadabra
2025-01-05 20:39
Az egyik legjobb !!!