Erdei állatok


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Róka 

Zizzen- zörren cserje, bokor,

vörös bundás nagyon komor.

Kokas után keres-kutat,

de a kopó éber, ugat.

 

Inal messze rókavárba,

gyomra korog: pórul járt ma.

Nem baj, holnap újra megyek,

kokas helyett nyulat eszem.

 

Farkas 

Erdőt járja lompos farkas,

nyomot keres, őzet, szarvast.

Lohol végén éhes kölyke,

őszi éjjel hűvös ködben.

 

Medve 

Medve cammog, nagyon éhes,

keres, kutat málnát, mézet.

dirmeg- dörmög, nagyon álmos,

elkél már a puha vánkos.

 

Borz

Hahó, e várban ki lakik?

Hát én, élesek karmaim!

 Mi vagyunk a kurta nyúlfik,

nem csinálunk ramazurit!

 

 Gyertek, a váramba beljebb,

töltsetek kis időt velem!

Lassan feljön már az alkony,

rátok éhezem bevallom!

 

Ilyen cuki, csíkos képpel,

túrj inkább más finom ételt!

 Huncutok vagytok, ti nyulak,

de sebaj, ott fut egy ruca!

 

Szarvas 

Puszta, erdő az otthonom,

megóvnak a sűrű lombok.

Agancs ül a homlokomon,

szökellek hűs alkonyokon.

 

Erdő hallgat, szél sem neszez,

léptem királyi, oly kecses.

Nézd, hogy mennyi zuzmó, s ott van,

gyümölcs, levél, őzlábgomba!

 

Fűvel eszem magam tele,

megrettenek minden neszre.

Kattan- pattan, koppan- dobban,

hanyatt- homlok azon nyomban!

 

Izzik a som, zizzen a lomb,

sóhajt a szél, pirok dalol.

Pázsit zsenge, napfény szelíd,

csöppnyi csermely csörgedezik.

 

Vaddisznó 

Fel- le csörtet a vaddisznó az avaron:

ho- hó, övé az egész végtelen vadon!

Dagonyáz a sárban, jókat friccsen- fröccsen,

röf- röf- röf, orrával túrja, fel- felröffent.

 

Hiúz 

Hiúz vagyok, olyan, mint egy macska,

csak sokkal, de sokkal nagyobbacska.

Fülem hegyén nőtt két pöttöm pamacs,

lábam puha- pihe bársony tappancs.

 

Hiszed, vagy sem, nem vagyok csacska- macska,

kedvencem őz, a borja, s a szarvas.

Halászni is szoktam, nagy halakat,

nemrég fogtam kisegérfarkakat.

 

De jól vigyázz, ha meglátsz, vad vagyok,

éjjel szemem, mint macskáé: ragyog!

Ha te hallanád a vadmalacot,

hej, hogy visít, mikor rá lecsapok!

 

Vidra 

Fürge a vidra, pofija édes,

hártyás az ujja, testes oly krémes.

Borzolja szellő, húzza a csíkot,

karcsú a holdfény, tó nádja sípol.

 

Menyét 

Aj, menyét bátor, s olyan kíváncsi,

két lábra állva itt- ott szaglászik.

Inci- fincire oly mohón vágyik,

míg el nem kapja, ázik és fázik.

 

Mókus 

Kicsi mókus ugra-bugrál,

fák ágai között bujkál.

Makkot szedi sebbel-lobbal,

de, jó lesz a zord napokban! 

 

Őzike 

Ki kukucskál a nagy fűben,

mondd, tán csak nem az őzike?

Szívem dobban, oly aranyos,

s ha fél, hova rejtőzik-el?

 

Sűrű berek félti, óvja,

zöld levéllel, rőt avarral,

tar erdőben hó bundával,

szelíd széllel elringatja.

 

Süni 

Nini, ott egy kicsi süni!

Közel a tél, azt üzeni.

Hova bújtál lárva, kukac?

Kell belőle nagy-nagy kupac!

Gani Zsuzsa, hobbi meseíró, történetíró, versíró

Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavain...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!