Anyák napja a Hájas családban

Anyák napja a Hájas családban.

Édesanya most is, mint mindig édes, pihe-puha, bársonyos puszival ébresztette csöppségeit.

Ébresztő hétalvók, reggel van. Óvodába, meg iskolába kell menni! - Jó, jó, édesanya, csak még egy kicsit - és máris a másik oldalára fordult Angyalka és aludt tovább. A többiek lassan kinyitották a szemüket. Hol az egyiket, hol a másikat. Közben hatalmasokat ásítottak. Édesanya tovább cirógatta őket. Hol az egyiket, hol a másikat. - Ébresztő álomszuszékok, reggel van. Óvodába meg iskolába kell menni. Vár az óvó néni és a tanító néni. - Jó, jó, édesanya, csak még egy kicsit – várnak a gyerekek is! - erre már kinyitották a szemüket. Hol az egyiket, hol a másikat. Közben hatalmasokat ásítottak. Csillag kikecmergett az ágyból, nyála még folyt le a szájáról. Vitéz elég zilált állapotban kelt fel, igyekezett a mosdóban rendbe szedni magát. Levente a papucsát keresgélte egy darabig a csipás szemével. Bíborka szemét törölgetve kelt fel a jó meleg ágyból. - Ébresztő Angyalka, reggel van! - Édesanya cirógasd még egy kicsit a buksimat, légyszíves, úgy könnyebb az ébredés. - Jó, jó, egy picit simogatlak, de aztán keljél, mert az idő sebesen száll tova. – Rendben!- dünnyögte félálomban. Egy picit még hagyta magát kényeztetni, de aztán ő is felkelt. Édesanya segített gyermekeinek az öltözködésben, kinek többet, kinek kevesebbet. - Még jó, hogy este kikészítettük, hogy reggel mit kell felvenni, így nem kell keresgélni! - mondta mosolyogva. Már mindenki ott ült az asztalnál. Édesanya tálalta a frissen lefőzött forró kakaót, és a finom vajas kalácsot. Ma is nagyon korán kelt. Mire a gyermekeit ébresztette, már mindennel elkészült. Hamar elfogyott a reggeli. Mindenki sietett a mosdóba a hátralevő teendőket elvégezni, majd vették a kabátot, cipőt és a sapkát. Addig anyukájuk még elmosogatta azt a pár edényt. Aztán igazított, csinosított rajtuk még egy csöppet, majd máris zárta az ajtót és indultak. Apa már rég elment a munkába. Így üres lett a ház. A Hájas család először Csillagot és Leventét kísérte az iskolához, ahol elbúcsúztak egymástól. Édesanya még mondott nekik pár bölcsességet, majd átölelte őket és megpuszilta. Miután elbúcsúztak egymástól, az óvoda felé vették az irányt egymás kezét fogva, beszélgetve. Először Vitézt, Bíborkát, majd Angyalkát kísérte be a csoportba édesanya, miután segített nekik levetkőzni és elrendezni a ruhadarabjaikat. A csoportszoba ajtajában elköszöntek egymástól: - Uzsonna után itt leszek! Akkor most én is megyek dolgozni. Érezzétek jól magatokat! - homlokukra még rányomott egy cuppanóst, majd sietve távozott.

Hamar elröpült a nap. Egyszer csak anya ott állt újra az ajtóban. Elköszöntek az óvó nénitől és a kicsik örömmel ugrottak édesanya nyakába. – De jó, hogy jöttél! Úgy vártalak!- mondták neki. Anya arcáról egy könnycsepp gördült le a földre, olyan jól esett neki ez a fogadtatás. - Édesanya!- nézd mit készítettünk neked Anyák napjára - fogadd szeretettel!- Édesanya meghatódva köszönte meg. Óvatosan eltette őket. Nagyon vigyázott rájuk. Segített felöltözni csemetéinek, akik közben megállás nélkül mesélték élményeiket, úgy ahogy édesanya is. Ezt követően jó szorosan megfogták egymás kezét és együtt mentek az iskolába a többiekért. Félúton találkoztak. Látták, hogy a zöld lámpánál figyelmesen sietnek át testvéreik. Miután átértek köszöntötték egymást és együtt mentek hazafelé. Útközben még bementek a közeli boltba ennivalót venni. Anya szatyrokkal megrakodva indult ki a boltból. – Hadd segítsünk! - mondták egyszerre a csemeték. Mindenki kapott egy szatyrot és így édesanyának könnyebb volt a teher. Hamarosan hazaérkeztek. Mindenki levetkőzött, helyére tette a kinti ruháit, s felvette a bentit. Gyorsan elvégezték a mosdóban a teendőket. Anya közben készítette a vacsorát.

Látva ezt Csillag és Levente, szinte rutinosan kezdett teríteni az asztalon. Vitéz Bíborkával a mosógépből vette ki a kész ruhákat. Amíg Angyalka a szárítóról levette és hajtogatni kezdte a megszáradt ruhákat, Vitéz és Bíborka teregetni kezdett. Miután elkészültek, segítettek Angyalkának szétválogatni az összehajtogatott ruhadarabokat, s vitték a helyére. Mire elkészültek, a vacsora is kész volt. Kézmosás után mindenki asztalhoz ült. Közben apa is hazaérkezett. Örömmel fogadták. Kellemes hangulatban társalogtak egymással vacsora közben. Miután jól laktak, amíg Csillag és Levente leszedték az asztalt, édesanya elmosogatott. Vitéz és Angyalka apával társalgott. Édesanya, amíg átnézte Csillag és Levente füzeteit, kikérdezte a leckét és megnézte, hogy pakolták el másnapra a tanszereket, addig a kis óvodások társasjátékot játszottak apával. Később a többiek is becsatlakoztak. Utána még mindenki egy kicsit külön vonult.

Anya olvasott, apa a laptopját nézegette, a kicsik pedig a kertben ugrabugráltak. Közben a nagyok egy pillanatra bejöttek, odamentek az anyukájukhoz hátuk mögé dugott kézzel: - Édesanya!- nézd mit készítettünk neked Anyák napjára - fogadd szeretettel! - Édesanya meghatódva köszönte meg. Óvatosan eltette őket. Nagyon vigyázott rájuk. Aztán közelgett a lefekvés ideje. Csillag és Levente lezuhanyozott, egyedül átöltözött pizsamába és lefeküdtek. Még egy kicsit olvasgattak az ágyban, amíg a kicsik még pancsikálták a kádban. Édesanya megtörölgette őket és átöltöztette pizsamába. Először Angyalkát fektette le, majd betakargatta. Ma épp Hortobágyi Csikó meséit kezdte mesélni, amikor a többiek is fürgén felugrottak az ágyra jó szorosan anyához és tátott szájjal hallgatták a mesét. Három mesét is kikönyörögtek tőle. De azután mindenki szó nélkül bebújt az ágyába. Édesanya mindenkihez külön-külön odament, betakargatta őket és jó éjt-puszit adott. Leoltotta a villanyt és kiment a szobából. A nagyok is lassan álomba szenderültek. Anya és apa fáradtan bújtak ágyba. Egyszer csak Angyalka megjelent édesanya ágya mellett: – Én nem kaptam puszit! - Dehogynem, kaptál kincsem! - Édesanya újból felkelt, ölébe vette a legkisebb csemetéjét és visszavitte az ágyába. Három bársonyos, pihe-puha puszit adott a dundi pofikájára, majd ismét betakarta.

Addig-addig cirógatta az ágya szélén ülve, amíg el nem aludt.