Föld birodalma - Vadállatok

Föld birodalma - Vadállatok.

Ismét két tanuló a föld mágiának, megint taníthatók a diákok a bölcs szavakra. Nálam nem ez megy, de az öreg ezt nyomatja folyton még nekem is. Elébe menni a fiatal tanoncoknak, a szellemek elengedik. Az oroszlán szellemem ismerkedett a gepárd - kölyökkel, aki nem annyira figyelt a mesterére. A fiú visszafogott embernek tűnt.

- Jó Napot! Ön lenne Rick Mester? – mondta közönyösen.

- Szia! Igen. Te ki vagy szellem - idéző gyerek?

- Tom, a külső peremről. Örülök, hogy tanítani fog. – hajolt meg tisztelettel.

- Örülök a találkozásnak. Gepárd - szellem a tiéd, de melletted egyáltalán nem jött.

- Félek tőle, kicsit. Jobban akartam volna valami növényevő szellemet, megvadul, felfal. –a szavai mögött a kétely lappangott.

- Nem tesz ilyet, hiszen a lélekdarabod, csak kivált egy másik formába, amit mágiával csúfolnak. Ennyi a dolog.  – a szellemem odajött hozzám beszélve, leült mancsát nyalva, majd így szólt:

- Mester, a tanonc nem fogadja el a szellemét, ezért nem megy utána, nem érdekli, hiszen nem fogadja el szívből. A végén elmegy máshoz, mert nem tud rezonálni. – nagyokos fordulata megfordult benne, pedig állatszellem, de szeret okoskodó lenni. Előadni a bölcselkedőt, ahogy az öregtől tanultam:

- Gyakran nem választhatjuk meg azt hova születünk, ahogy a szellemlényünket sem, mert ő választja a te darabodat a lelkedből, hogy egyesüljön veled. Mondom, hogyan tovább. A lélekből kivált részeddel beszélsz valójában, egy küzdő karakter, elfogadod vagy sem. Nem változik ez, parancsolj neki és rezonáljon a lelketek! – éles szavak jobban mennek, mint a megértők.

- Rendben, nem jön ide? – azon gondolkozva hazudjak kegyesen vagy igazat mondjak a srácnak.

- Akkor buktad a vizsgámat, mehetsz vissza a peremföldre. – éles volt, remélem lesz hatása.

Leült, magába mélyedt meditálva, majd a kis gepárd óvatos léptekkel leült szembe vele:

- Mit akarsz? Nem engem akartál. –mondta közönyös hangon. El is felejtettem mennyire önfejűek a vadállat - szellemek.

- Ne haragudj, hogy elutasítottalak téged, szellemem. Nem akartalak kidobni vagy elűzni csak féltem tőled. – a szemei meglepődtek a szellemnek.

- Miért? Rick is mondta nincs okod – remélem nem fog tegezni ez a szellem, akkor megnevelem a szellememmel. Ő neki tetszik, nem formálisan beszél rólam.

- Akkor mi lesz most?

- Egy esélyt adok neked, fogadj el engem. – az utasítás nem szelíd volt. A kis srác koncentrált nagyon, vártam a kötödést köztük. A vékony fény megjelent, kapocsként a rezonálással. Ott hízelgett neki egyet. Remek, egy új kezdet, s egy nemzedék kitanítása megint.

- Kezdhetjük a tanulást, kölyök. – feleltem a kalapom indulva a székhely felé. Jöttek utánam sétálva a szellemekkel együtt, az oroszlán beszélt a gepárddal. Kemény lélek a srác, senki sem egyszerű, aki idekerül: a vadállatok bandába.