Hópelyhecske.

Az a felhő oly nagyra nőtt,
belül gyémánt, kívül meg szőtt,
tündérlányok ülnek rajta
hópelyheket fújdogálva.

Szellő vígan dudorászik,
Nap is elbújt, havazhat is!
Rakoncátlan hópelyhecske,
fehér ruhás kis hölgyecske.

Földre lenéz, jaj, de sötét,
megráncolja szemöldökét,
december van, télapó jár,
nem fog csúszni rajta a szán.

Puha felhő, ugrálni jó,
- Gyertek ti is, sok apró hó!
Havazzon a hegyre-völgyre
kisgyermekek örömére.

Télapó jön erdő szélén,
szánon siklik tónak tükrén.
Őzek nyomán hólepel ül,
megjött a tél hegyek mögül.

Rakoncátlan hópelyhecske
felhőn ugrál, itt az este.
Látjátok a sok gyémántot?
Beragyogják a világot.