Kép forrása: Galéria Savaria
Jó tett helyébe jót várj!.
Judit egy kedves és okos lány volt, aki egy nagyon szegény családban élt: szülei már nem éltek, 91 éves nagyapjával vigyázott 6 fiatal öccsére.
Judit többféle munkát is végzet, csakhogy tudjanak valamit enni: egyszerre varrt ruhákat, mosott és közben még cipókat is sütött. És hát ezért a 3 munkáért kapott csak éppen eklég pénzt azért, hogy pont meg tudjanak élni.
A lány épp az egyik megrendelőjének vitte a frissen mosott ruhákat, amikor megpillantott egy lányt, az út szélén feküdni.
-Haló! - szólt felé Judit - Halott vagy? Vagy csak alszol?
-É-é-éhes vagyok! - mondta a lány teljesen erőtlenül.
Judit szótlanul átnyújtott neki egy olyan cipót, amit már félig megrágott.
-Tessék, egyél csak nyugottan!
-Nagyon szépen köszönöm!
Judit még egy kulacs vizet és egy friss cipót is átnyújtott a lánynak, majd ígyszólt:
-Ne haragudj, de nekem már mennem kell, vár a munka, neked meg jobbulást, Isten Áldjon!
Miután átadta a mosott ruhákat a megrendelőnek, kapott tőlük 3 ezüstpengőt.
Útközben egy öregasszonyt pillantott meg, aki koldult. Judit megsajnálta őt, és a kezéban féltve szorongatott 3 ezüstpengőt odaadta neki.
-Köszönöm, Kedves! - mondta hálásan az öreganyó.
Judit szomorúan ballagott haza: "Hát mit fog mondani a családjának, miért nincsen neki se cipója se pénze?"
De láss csodát! Amint hazaért, egy nagy faládát pillantott meg a házuk előtt. Juditt hezitálás nélkül odaugrott a láda mellé, s kinyitotta.
Benne ezernyi ezüstpengő volt és egy cédula: "Jó tett helyébe jót várj!"
Judit nagyon megörült és testvérei segítségével becipelte a ládát. Soha többé nem éltek szegénységben.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Vajda Júlia amatőr író
A Kempelen Farkas Gimnázium hetedik osztályába járok. Kedvenc időtöltésem a szinkronúszás, olvasás és a könyvírás.