Június - Június feladata

Június - Június feladata.

Június úgy gondolta, neki kevesebb feladata van, mint a testvéreinek általában. Hiszen Szeptember, Október és November leveleket festegetett, ködöt, szelet, esőt varázsolt. December, Január és Február amellett, hogy havat vittek a Földre, még egy-egy különleges ünnepért is feleltek, amit mindenki ismert. A tavaszi hónapok is sokat szorgoskodtak, hiszen Március, Április és Május a kis arany kürtjük segítségével életre keltették a természetet a téli hónapok után: szirmot bontottak a virágok, rügyezni kezdtek a fák és a rovarok is előbújtak. Mire megérkezett Június hónapja, neki már semmi dolga nem volt, mint napot varázsolni.

Az ő iszákjában nem volt más, csak a napsugaras zsák, és csak annyi volt a dolga, hogy napos időt varázsoljon.

Egyetlen komolyabb feladata volt még, mégpedig az, hogy a nyárközép éjszakáján a lehető legtovább tartsa a Napot az égen. Ezzel nem is lett volna gond, hiszen Június nagyon komolyan vette a feladatát, ám a hónapfiú június 23-ra már rettenetesen elfáradt. Az ő hónapjában voltak a leghosszabbak a nappalok, és a legrövidebbek az éjszakák, ezért Június folyton álmos volt. A hónap végére annyira kifáradt, hogy mindig azon aggódott, képes lesz-e a lehető legtovább fennmaradni, és a Napot az égen tartani.

Természetesen egy-két alkalom kivételével végig ébren tudott maradni, és amikor már annyira elfáradt, hogy a Nappal együtt nyugovóra tért, az emberek nagy máglyákat gyújtottak. A hónapfiú minden nyári napfordulót úgy ünnepelt meg, hogy a felhőjén kucorodva a tűz fényénél szenderült álomra.