Barion Pixel

Katica karácsonya


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/
  • 2023.
    nov
  • 11

Zenefóniában, a hangjegyek birodalmában, karácsony előtt nagy volt a zenebona, hangzavar. Mindenki hangolt, dúdolt, dalolgatott, készülődött az év egyik legszebb ünnepére, a karácsonyra. Csak Hangjegyecske ült szomorúan.- Te miért lógatod az orrod? - kérde...

Kép forrása: Albert Katalin

Zenefóniában, a hangjegyek birodalmában, karácsony előtt nagy volt a zenebona, hangzavar. Mindenki hangolt, dúdolt, dalolgatott, készülődött az év egyik legszebb ünnepére, a karácsonyra. Csak Hangjegyecske ült szomorúan.
- Te miért lógatod az orrod? - kérdezte Pentatónia.
- Szerinted van, aki még a mai világban hangjegyeket, kottát, zenét ad ajándékba? Mindenki rohan, vásárol...
- Hát persze, hogy van! - vágta rá Pentatónia. - Hisz a zene, a dallam is fontos! Nem lehet dal nélkül élni! Az olyan lenne, mintha színek nélkül élnénk! A dalokra szüksége van mindenkinek. Ez teszi szebbé, különlegesebbé az ünnepeket.
- Nézd a karácsonyfákat! Milyen gyönyörű színes díszeket aggatnak rájuk. Van, aki piros, van, aki aranyszínű gömböket tesz a fenyő ágára - kiáltotta Violinka.
- Mindig énekelnek az emberek - mondta Szinkópa kisasszony. - Ha szomorúak, ha vidámak... A zene megkönnyíti a lelket. Kiéneklik magukból a szomorúságot, a vidámságot - kontrázott rá Szekundka.
- Ne búslakodj, kis Hangjegyecske! Fülelj, nézz! S meglátod, hogy nagy szükség van ránk - bólogatott Tercecske.
- Ilyenkor decemberben, útra kelnek a dallamok. Boldogságot visznek mindenkinek - lépett be Zenefónia királynője, Oktávia. Az embereknek ilyenkor sokszor eszükbe jutnak rég elfelejtett dallamok, gyerekkori énekek. Ott motoszkálunk az emberek fejében, segítünk nekik, hogy keressék, felidézzék az elfeledettnek hitt énekeket!

Amíg a hangjegyek birodalmában ez történt, a Földön Katica szomorkodott a szobájában. Itt a karácsony és ő még semmit sem vett a szüleinek, testvérének. Miből is vett volna! Az osztályban a többiek vidáman mesélték arról, ki mit vásárolt a zsebpénzéből szüleinek a karácsonyi vásárban. Neki zsebpénze sincs. Amint búslakodott, álomba merült. Álomtündér megsimogatta Katica arcát s így szólt:
- Ne sírj, Katica! Nem csak a pénzen vett ajándéknak lehet örülni! Készíts meglepetést! Az iskolában annyi szépet tanultál!
Újra megcirógatta Katica arcát, aki ekkor felriadt.
- Ez az! - kiáltott fel. - Hogy ez eddig miért nem jutott az eszembe?!
Fiókjából elővette ceruzáit, szalagjait, tobozkáit, gyöngyeit, s mindent, amit ide rejtett, hogy jó lesz majd valamire. Hát most jó lesz!
Dúdolgatva nekiállt a munkának.
"Szálljatok le, szálljatok le karácsonyi angyalok..."
Apukájának szép karácsonyi képet rajzolt, s ráírt egy kis karácsonyi verset. Öccsének tobozból manócskát készített, aminek a fején egy piros kis manósapka díszelgett. Anyukájának tortapapírból angyalkát hajtogatott, s azt felragasztotta egy szép kék papírra, az angyalok köré apró hópihéket ragasztott. A hátuljára a legszebb írásával ráírta a "Szálljatok le, szálljatok le" dal szövegét, s kis hangjegyeket rajzolt köré.

Karácsony napján a nappaliban megszólalt a kisharang, jelezve, hogy, megjött a Jézuska. Izgatottan szaladt be Katica. A fán szalmaangyalok, szaloncukor és habcsók függött. Édesapa meggyújtotta az apró gyertyákat.
- Fogjuk meg egymás kezét! - szólt Anyuka.
Ekkor Katica elkezdte énekelni a Kiskarácsonyt. Szülei meghatódva néztek rá, s ők is bekapcsolódtak az éneklésbe. Idén szűkösre sikeredett a karácsony. Apu elvesztette a munkáját, és most csak anyuka dolgozott. A gyerekeknek kis apróságokra futotta. Katica átnyújtotta a saját készítésű ajándékait. A szülők boldogan néztek Katicára. A kislány magához szorította a rongybabát, amit anyukája varrt neki.
- A karácsony akkor szép, ha az ajándékokban benne van a szívünk is - szólt Apa. - Énekeljünk még!
Elénekeltek néhány rég nem énekelt karácsonyi dalt, s mosolyogva nézték egymást.Aztán család leült a karácsonyi vacsorához.


- Na, látod, Hangjegyecske! - szólt Oktávia. - Még mindig szükség van ránk. Mindig vannak, lesznek olyanok, akik szívében szeretet van, s ezt dalokkal fejezik ki, ezt ajándékozzák egymásnak. Nincs szebb az együtt éneklésnél! A közös ének átmelegíti a szíveket, közelebb hozza egymáshoz az embereket. A zene simogat, átölel... Nem mindig a pénzen vett ajándék boldogít, ezt jól jegyezd meg!
Hangjegyecske vidáman hallgatta Katicáék közös énekét. Megértette, hogy a dalra, zenére mindig szükség van s lesz, csak úgy, mint a színekre. Mert színek, dalok nélkül szürke és unalmas lenne az élet.

 

G. Joó Katalin, amatőr író

Ezt a mesét írta: G. Joó Katalin amatőr író

G. Joó Katalin vagyok, negyven évig tanítottam egy általános iskolában. Néhány írásom megjelent Erdélyben, Szerbiában, Szlovákiában is. Több elismerést, díjat kaptam már. A Cseresznyevirág c. mesém bekerült a 2. osztályos OFI-s olvasókönyvbe, a kis Hótündér története pedig határon innen s túl nagyon népszerű.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!