Kelepelő

Kelepelő.

Gólya szállott a kéményre,
megjött Afrikából végre!
Ki barátságban van az éggel,
könnyen utazik a széllel.

Két szép szárnyát fel-le hajtva
piros csőrét csattogtatja.
Hosszú nyakát hátra veti,
Itthon vagyok! - kelepeli

Csodálatos építmények,
ágból hordott gólyafészkek.
Ékesség a kéményünkön,
legszebb madár széles Földön!

Tollkabátját tisztogatja,
piros csőrét csattogtatja,
hosszú nyakát hátra veti,
Párom Várom! – kelepeli

Égnek hála, másnap este
megérkezik a szerelme.
Éjjel-nappal randevúznak,
gólyalakást tataroznak.

Kitárja a két nagy szárnyát,
Óva emelgeti lábát.
Hosszú nyakát hátra veti,
Tojásom van! - kelepeli

Fészekben ha ott a tojás,
meg is kezdődhet a kotlás.
S láss csodát, egy hónap múlva
felreped a tojás héja.

Kiterjeszti két nagy szárnyát,
így járja el örömtáncát.
Hosszú nyakát hátra veti
Fiókám van! - kelepeli

Tátog a sok éhes fiók,
Fészekből a nyakuk kilóg.
Jó falatból sosem elég,
szépen nőnek a csemeték.

Kiterjeszti két nagy szárnyát,
így oktatja fiókáját.
Hosszú nyakát hátra veti
Itt az idő! - kelepeli

Mikor vége van a nyárnak,
fészek szélére kiállnak.
Légtornáznak, izmuk feszül,
s huss, a fiók tovarepül.

Kitárja a két szép szárnyát,
búcsúztatja fiókáját.
Hosszú nyakát hátra veti
Isten veled! - kelepeli

Őszre üres lesz a fészek,
a szülők is útra kélnek.
Nincs már szükség a kéményre,
itt van, itt a mese vége.

Két szép szárnyát fel-le hajtva,
piros csőrét csattogtatja,
hosszú nyakát hátra veti
Visszatérek! - kelepeli