Kép forrása: pixabay.com
Kuckó mélyén.
Süvít a szél, s havazik,
El sem áll már tavaszig.
Hempergünk a subában,
Kemencének zugában.
Kukoricát morzsolunk,
Kenyérlángost majszolunk.
Kuckó mélyén kis gyerek,
Dunyha alatt szendereg.
Pattog a tűz, s felesel,
Mikor csutkát keresel.
Jégvirágot rajzolunk,
Estére meg horkolunk.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ősz suttog a kert alatt, Nyári emlék elszaladt, Búcsút int a tarka rét, Hallgasd ezt a kis mesét. Árvalányhaj didereg, Füsti fecske csicsereg, Álmodik a pille már, Iskolában irka vár. Könyv illata ...
Elolvasom
Chester az aprócska, barna jószág, egy kóbor kutya volt, aki Szentmárton utcáit járta. Olyan régen élt ott, hogy már arra sem lehet emlékezni, hogyan került oda, kirakták, vagy megszökött egy semmi...
Elolvasom
Van egy kicsi virágom, Ezen a nagy Világon, A szívemben nevelem, Mindig itt van énvelem. Egyik szirma kis dalom, Mikor átölel karom, Simogatom hajadat, Súgok gyöngéd szavakat. Másik szirma a mesém,...
Elolvasom
Ezt a mesét az imént találtam ki, és ha bárki magára vagy másra ismerne, tegye szóvá nyugodtan, mert éppen most szándékozok örökre feljegyezni a kéménybe is korommal. No, hát… hol volt, hol nem, vo...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...