Légy te a kivétel!


http://mocorgohaz.hu/

Légy te a kivétel! 
 
Történetünk valahol az 1990-es években játszódik. A nyírfák városában élt egy család. Az anyuka egyedül nevelte a gyerekeket. Szerényen éltek, de szeretetben. Egy napon azonban az egyik gyerek így tért haza az iskolából: 

Any...

Kép forrása: pixabay.com

Légy te a kivétel! 

 

Történetünk valahol az 1990-es években játszódik. A nyírfák városában élt egy család. Az anyuka egyedül nevelte a gyerekeket. Szerényen éltek, de szeretetben. Egy napon azonban az egyik gyerek így tért haza az iskolából: 

  • Anya! Én is akarok mobiltelefont kapni. Ha a nővéremnek van, nekem miért nem lehet?- vonta kérdőre a kisfiú az anyukáját.  
  • Kincsem, te még csak 9 éves vagy, a nővéred pedig már 15. Neked semmi szükséged még telefonra. Én viszlek téged az iskolába, én is megyek érted. Délután is együtt vagyunk, akkor minek neked telefon? 
  • Mert mindenkinek van, csak nekem nincs.  
  • Légy te a kivétel!- mosolyogott anyukája kedvesen, ám szemeiben a szomorúság bújkált.  - A nővéred sok időt tölt már távol tőlünk, azért van telefonja, hogy ha bármi történik vele el tudjon engem érni bármikor.  
  • Értem én...- válaszolta lehangoltan a kisfiú.  

Élték tovább megszokott életüket, anyukájuk rengeteget dolgozott, hogy mindent meg tudjon teremteni a gyermekeinek. De amikor otthon volt velük, akkor minden szabad percét azzal töltötte, hogy a gyermekeinek szép emlékeket szerezzen. Sokat játszottak együtt, süteményt sütöttek, rajzoltak. A nagy lányával rengeteget beszélgetett, próbált neki segíteni eligazodni a fiatal felnőttek világában. Egy madárcsicsergős szép reggelen a lány állt anyja elé egy kéréssel: 

  • Anya, szükségem lenne 5000 forintra.- mondta.  
  • Mire neked ennyi pénz? - kérdezte meglepődve édesanyja.  
  • A csajokkal kirándulni akarunk menni és mindenki ennyi pénzt fog vinni magával. - jött is a válasz.  
  • Sajnálom szívem, de én nem tudok ennyi pénzt adni neked. Fizetés még arrébb van és addig is élni kell valamiből, ráadásul a testvéred is kirándulni megy az osztállyal jövő héten.  
  • De anyu, mindenki ennyit fog vinni.  
  • Légy te a kivétel!- válaszolta neki is mosolyogva anyukája. - Hidd el, nem olyan rossz dolog ám különbözni a többiektől néha. Nem akarsz egyedi lenni? 
  • Hát nem!- érkezett a goromba válasz a lányától.  

Pár hét múlva anya szomorúan ült az étkező asztalnál egy délután, amikor a gyerekek hazaérkeztek a sportpályáról. Nagyon ritkán látták szomorúnak édesanyjukat, ezért váratlanul érte őket a helyzet.  

  • Mi a baj?- fogták meg egyszerre a kezét és letelepedtek mellé.  
  • Tudjátok, néha nagyon egyedül érzem magam. Most sem szeretnélek titeket terhelni a gondjaimmal.- emelte rájuk tekintetét.  
  • Anya, nekünk bármit elmondhatsz, hisz csak mi vagyunk egymásnak!- mondta neki bölcsen a lánya.  
  • A munkahelyemről van szó. Ki akarnak rúgni egy szintén egyedülálló anyukát, de ehhez mindannyiunk egyöntetű szavazatára szükség van. Én ezt egyszerűen nem tudom megtenni.- tört ki a sírás az anyukából.  
  • Hát, akkor légy te a kivétel!- ölelte át a kisfiú édesanyja nyakát. - Te mindig azt mondod nekünk, hogy ne féljünk különbözni a többiektől. Akkor te miért félsz? 

Anyjuk nagy levegőt vett, mosolyra húzódott a szája és így szólt:  

  • Igazad van! Ha én nem viselkedem úgy, ahogy azt nektek tanítom, akkor hogy várjam el tőletek is ugyanezt? Szembe fogok menni mindenkivel! 

Másnap a gyerekek együtt érkeztek haza az iskolákból, mert anyának megbeszélése volt a munkahelyén.  

  • Na, hogy ment?- kérdezte a lánya.  
  • Remek hírem van nektek! Gyertek, üljetek ide mellém a kanapéra. Ma felálltam és közöltem, hogy nem vagyok hajlandó keresztül gázolni valakin csak azért, mert mindenki más ezt várja tőlem.  
  • És mi volt erre a válasz?- kérdezte kisfia kiváncsian.  
  • Előléptettek!!!! El tudjátok képzelni? A főnökömnek annyira tetszett, hogy én nem akarok beállni a sorba, hogy felajánlott egy magasabb pozíciót a cégen belül! 
  • Ez fantasztikus! - ugráltak a gyerekek örömükben! 
  • Arra kérlek titeket,-kezdte édesanyjuk- hogy soha, semmilyen körülmények között ne szégyelljétek azt, akik vagytok és ne féljetek különbözni másoktól! A jók végül mindig elnyerik a jutalmukat! 

Ez az édesanya mindent feláldozott a gyermekeiért. Szerette őket, gondjukat viselte. Néha nehéz volt számukra az élet, de végül a gyerekek is megértették, hogy anyukájuk mindig a legjobbat akarta nekik és amit tudott, mindent megtett azért, hogy boldog gyerekkoruk lehessen. Ma már ők is felnőtt emberek saját családdal, de egy valamit ők is tovább adnak a saját gyerekeiknek. Hogy legyenet ők a kivétel!  

Kajtàn Brigi, Amatőr

Ezt a mesét írta: Kajtàn Brigi Amatőr

Sziasztok! 35 eves vagyok, Nyiregyhazan születtem és éltem 20 éves koromig. Jelenleg Spanyolorszagban elek ferjemmel es kisfiunkkal. Amióta az eszemet tudom, olvasok. Írni körülbelül 8 éves koromban kezdtem. Azóta is írok, kisebb megszakításokkal. Egy ideje írok az anyasàgròl, szülőségről. Sokszor kacerkodtam a gondolattal, hogy gyerekeknek is írjak. 2022 év végén írtam meg az első mesémet, akkoriban találta...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!