Locsoló.
Végre eljött az alkalom,
Bekopogok az ablakon.
Vizes vödröm otthon hagytam,
Ám a kölnit zsebre raktam!
Ne kókadjon a ház lánya,
Rálocsolom a hajára.
Cserébe csak tojást kérek,
Elfogadni nem is félek.
Csokiból van, azt sem bánom,
Nem hagy foltot a ruhámon.
Ha engedi, megöntözöm,
Fizetségét megköszönöm!
Engedélyét rögtön kérem,
Más is vár, ha meg nem sértem!
Kis nyuszi a kalapomban,
Igen vagy nem, mondja nyomban
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Karácsonyi kaland Messzi hegyeken, egy hóborította erdő mélyén van egy házikó. A házikóban bent, egy síró kislány, Anna, s elmaradhatatlan kis barátja, Titi a tacskó. Ann...
Elolvasom
A Dunánál, Angyalföldön Túl az irodák során Állt egy behemót panelház Abban éldegélt Jolán. Jolán nem volt éppenséggel Kedves idős mama-típus Alaposan kihasználta Hogy hallása fantasztikus. E...
Elolvasom
Józsi verse Anyának Hogyha sírok, Hogyha fázok, Hozzád bújok – Rám vigyázol! Ölbe veszel, Rám nevetsz, Tudom, érzem, Hogy szeretsz! Puszilod a homlokom, Csikized a pocakom, Nevetünk mi akkorát M...
Elolvasom
20. fejezet – Szállodai tapasztalataim – Milyen szerencse Ágikám, hogy Géza ennyire tájékozott a kisállatokkal kapcsolatban. Kaptunk tőle több címet is, ahová jövő héten elhelyezhetnénk Balambért. Miről ...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Edwina amatőr
Magyartanár szerettem volna lenni, de aztán másfelé vitt az élet. Hobbiból, saját magamnak kezdtem kis történeteket lejegyezni.