Locsoló.
Végre eljött az alkalom,
Bekopogok az ablakon.
Vizes vödröm otthon hagytam,
Ám a kölnit zsebre raktam!
Ne kókadjon a ház lánya,
Rálocsolom a hajára.
Cserébe csak tojást kérek,
Elfogadni nem is félek.
Csokiból van, azt sem bánom,
Nem hagy foltot a ruhámon.
Ha engedi, megöntözöm,
Fizetségét megköszönöm!
Engedélyét rögtön kérem,
Más is vár, ha meg nem sértem!
Kis nyuszi a kalapomban,
Igen vagy nem, mondja nyomban.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egy szikrázó tavaszi reggelen kikelt a tizenöt kiskacsa. A mamájuk szeretettel figyelte, ahogy először csak bukdácsoltak és esetlenkedtek a kis pelyhes jószágok, aztán pár óra alatt megerősödtek és...
Elolvasom
Végre eljött az alkalom, Bekopogok az ablakon. Vizes vödröm otthon hagytam, Ám a kölnit zsebre raktam! Ne kókadjon a ház lánya, Rálocsolom a hajára. Cserébe csak tojást kérek, Elfogadni nem is féle...
Elolvasom
Béla, a házilégy még csak most mászott elő a bábjából, épp arra várt, hogy használatba vehesse szárnyacskáit, de máris egy csomó katasztrófával kellett szembenéznie. Először is ott volt a neve. Kit...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, messze fent északon élt egy mogorva vénember. Rénszarvasokat tenyésztett egyedül egy tanyán. A magányosan töltött évek során pocakot eresztett, haja és hosszú szakálla h...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Edwina amatőr
Magyartanár szerettem volna lenni, de aztán másfelé vitt az élet. Hobbiból, saját magamnak kezdtem kis történeteket lejegyezni.