Locsoló.
Végre eljött az alkalom,
Bekopogok az ablakon.
Vizes vödröm otthon hagytam,
Ám a kölnit zsebre raktam!
Ne kókadjon a ház lánya,
Rálocsolom a hajára.
Cserébe csak tojást kérek,
Elfogadni nem is félek.
Csokiból van, azt sem bánom,
Nem hagy foltot a ruhámon.
Ha engedi, megöntözöm,
Fizetségét megköszönöm!
Engedélyét rögtön kérem,
Más is vár, ha meg nem sértem!
Kis nyuszi a kalapomban,
Igen vagy nem, mondja nyomban
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Tavasszal a rétek virágba borulnak, A madarak is újra északra vonulnak, A fűszálakon harmat cseppjei csillognak, S ha fülelsz, hallhatod, hogy egerek cincognak. Tavasszal a fákon madarak fészkel...
Elolvasom
Seholsincs Liza egy hatalmas palotában élt Mendemonda ország közepén. Körülötte forgott, ha nem is az egész világ, de az egész palota. reggeltől estig szolgálók vették körül. Voltak, akik selyembe-bársony...
Elolvasom
A nyárt felváltotta az ősz. A fákról hullani kezdtek a színes falevelek. Pompáztak színükkel. Piros , sárga, vörös…….A földre lehullva beterítették szőnyegként. Az avarszőnyeg szebb volt, mint a legszebb...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Edwina amatőr
Magyartanár szerettem volna lenni, de aztán másfelé vitt az élet. Hobbiból, saját magamnak kezdtem kis történeteket lejegyezni.