Barion Pixel

Löszfal szépe


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

                                
                        Löszfal szépe
 
Türkíz színek szivárványa, meredek falak királya,
Hosszú füttye messze hallik, Duna mentén elhallatszik.
Kedvence a napsütés, gyönyörű kék, tiszta ég,
Ilyenkor a színes szárnyát...

Kép forrása: saját

                                

                        Löszfal szépe

 

Türkíz színek szivárványa, meredek falak királya,

Hosszú füttye messze hallik, Duna mentén elhallatszik.

Kedvence a napsütés, gyönyörű kék, tiszta ég,

Ilyenkor a színes szárnyát, mint vitorlát, feszíti át.

Kora reggel felröppen és egész nap szüntelen,

Szeli-szeli a tiszta eget, fák ágán csak néha pihen,

Csapatokba járnak sokan, löszfal fölött minduntalan.

 

Így volt egy május délután, mikor egy gyurgyalag nagyot kiállt:

„Fütty, gurgula, napsütés, hol a párom az a szép?

Fogtam neki szöcskét, legyet, szép asszonyok ide gyertek!“

Rá is talált a párjára, s szivárvány színű ruhája,

Csak úgy fénylett, ragyogott, a nász napján csillogott.

 

Jó pár hét elteltével, hosszú munka erejével,

Elkészült a löszlakás, mit a két hosszú csőr csak ás,

Ásott, vásott, dolgozott s méterek alatt sem kopott.

Vékony hosszú alagút s a végén egy kicsi lyuk,

Icipici löszlakás, meleg fészek, puha vár.

Telis-tele szöszmöszökkel, sok kutya és macskaszőrrel,

Pihe-puha madár tollal, fiókáknak meleg ággyal.

Várva várják már a költést, fiókáik éledését…

 

De ekkor a nyár közepén, nagy ház épül löszfal mentén.

Húzzák fel a falakat, ember épít, magasat…

Pince, földszint, emelet, nyár végére kész lehet,

A madárpár nagyon izgul, hallják a zajt, torkuk szorul.

Nincs sok hátra talán pár hét, és kibújik a kis nép,

Ha van egy kis szerencséjük, a felső szint, még meg nem épül,

Míg a kicsik kopogtatnak, s tojáshéjból ki nem bújnak.

 

Egyszer aztán nyári reggel, dolgozik gép, traktor, ember.

Madárpapa magasan száll, alig hiszi mit fentről lát.

Hosszú füttye messze hallik, Duna mentén elhallatszik,

Hisz kibújt a sok színes csőrös, kék, sárga, zöld meg vörös,

Most már együtt van a család, löszfal fölé messze elszáll.

Jövőre már mennek tova, oda hol nincs embernek nyoma

Czibuláné Mayer Szilvia, író, magazinban irodalmi rovatba, meseíró (nem publikált még)

Tisztelt szerkesztőség! Megpróbáltam olyan meséket írni, mely gyermeknyelven szól leginkább gyermekekhez - akár nagyobbakhoz is - és mely mondanivalója és versessége miatt talán érdekesebb mint egy szimpla mese, természet közeli környezetben. Hacsak egy mesém is „célba ér“ – mert valahol, valakit gondolkodóba ejt - már nem volt hiába. Számomra egyértelmű, hogy csakis erről szólhatnak az írásaim, a szórakoz...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!