Ludas mese

Ludas mese

Gágog a liba világgá ment,Lesz ma galiba zeng a faludal mi történhetett ma a lúddal? A lúdnak azért van, olyan nagy lúdtalpa ,hogy eliszkoljon, ha bajt szimatolgat. Keres magának más falut, ahol nem libatepertővé töpörödik szabad szép élete, fontosabb ő annál hogy ember vele ezt tegye. Hiába etetik, ő nem eszik ebből , torkán nem lehet ezt letölteni, tud ő máshol jobb időt tölteni. Ilyen okos lúddal még nem volt dolga a gazdának. Eltűnt a lúd fel is út le is út le a kerek dombon libalegelőn ott szánkózott a lúd talpa benne ment a szabadság dala, mert nem azért tepert ő annyit a a mezőn libatopért meg friss zöld ételért, hogy most tepertő legyen, ő maga legyen eleség még feleség sem volt. Tehát kigondolt valamit szegény embereknek nincs tán mit enni? Mikor ott a mezőn egy csomó friss zöld eleség. Az éj leple alatt hát visszaosont a faluba a sok friss gazt a gazdához hozta libatopot tyúkhúrt ez jó tervnek bizonyult letette a tárgyalási alapot csak a gazda vegye a lapot. Pár libakakit pottyantott mivel papírja nem volt és és hiába volt nála toll írni nem tudott így jelölte meg hogy ott volt szignozótt másnapp reggel látta ám a gazda a sok gazt a lúdpottyal ami a lúd itt jártát igazolta ezentúl a gazda nem gazolta ki a rétet liba helyett ő ette az egészséges zöld eleséget, nem volt többé szívbaja magas vérnyomása se reumája. Nem volt kedve már libamájra, a lúd gondossága meghatotta,így a többi ludat is szélnek szalajtotta. Így lettek a ludak felszabadult égi vándorok, szólt a sok libatorok telve volt örömódával. A gazda meg áttért a vegaságra, mert rájött az igazságra nem ok a vígasságra, ha más élőlény barátja kárán magát táplálja és nő nagyra pocakja, egészségesebb lett kedve is boldogabb lett teste lelke. Átváltott a zöldségtermesztésre a biora minden földi jóra. És sokan mondták ő zöldségeket beszél mondta erre ő én nem zöldségeket beszélek én csak eszem a zöldségeket , hogy e mese mit mond gondolja mindenki magában el itt a mese vége vége vagy kezdete? Fuss el véle mint a liba! Ez volt a mai liba Stor- ima.