Kép forrása: internet
Már itt toporog az ősz.
Röppen a lepke, kismadár száll,
vén tölgyfán egy mókus ugrál.
Itt van az ősz, már itt toporog,
édes és finom illatot hoz.
Pottyan és koppan a gesztenye,
zörren és libben fák levele.
Napsugara még ránk mosolyog,
szél fütyül neki friss dallamot.
Hangos a varjú, károgva száll,
ősz súgja neki: Hallgass el már!
Bíbor és barna az őszi táj,
szétteríti hűs ködfátyolát.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Az armadillo egy különleges kis állat, amelynek páncélos bőre van, és mint a sün képes összegömbölyödni védekezés céljából. Most éppen a budapesti állatkert sztárja! Íme egy történet arról, hogy honnan szár...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan messze volt, volt egyszer egy kis falucska. A falu közepén egy erdő állt, ahová sok fiatal pár piknikezni járt. A gyerekek ott építettek bunkert, olyan volt az ...
Elolvasom
Királyfivá változni, ez most a tét!Csókot adj hát királylány, ne légy tétlen!Unalmas már nekem ez a béka-lét,légy is elfogyott, itt brekegek étlen.Tó kiszárad, a hőség is már zavart,ugráltam a kemény földön, Nap...
Elolvasom
Csodamanók, avagy; A közös bennünk, hogy különbözőek vagyunk Hallottál már Manóföldről? Nem? Pedig a...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: G. Joó Katalin amatőr író
G. Joó Katalin vagyok, negyven évig tanítottam egy általános iskolában. Néhány írásom megjelent Erdélyben, Szerbiában, Szlovákiában is. Több elismerést, díjat kaptam már. A Cseresznyevirág c. mesém bekerült a 2. osztályos OFI-s olvasókönyvbe, a kis Hótündér története pedig határon innen s túl nagyon népszerű.