Kép forrása: AI
Margit a büdösbogár.
Erdős Sándor
Margit a büdösbogár
Margit a kis büdösbogár
mérges volt a sáskára,
mert szerinte azt hitte, hogy
ő a mező császára.
Pedig aztán a kis sáska
születetten szerény volt.
Az egyetlen bűne csak az,
hogy a réten bóbiskol.
Margit szerint az egész rét
csakis az ő otthona.
Ezért hát a rusnya sáska
nem aludhat ott soha.
Törte fejét Margit bogár.
Mit tegyen a sáskával?
Biztos, hogy el nem bűvöli
a sosem volt bájával.
–Nem fog engem bosszantani,
én most kitolok vele!
Gondolta, hogy ás egy gödröt
a sáska essen bele.
Neki is állt nagy erővel
ásott sokat őkelme.
Izzadt is ám, el is fáradt.
Elhagyta a türelme.
Gondolta most szusszan egyet
le is ült fenekére,
ám azonnal belepottyant
mély gödör közepébe.
Nagy bajban lett Margit bogár,
pislogott a gödörben.
Gödör szélén ásítozott
a kis sáska eközben.
–Segíts kérlek, hadd másszak ki,
itt lent nincsen élelem –
könyörgött a büdös bogár –
halálomat itt lelem.
–Gyere pajti – mondta sáska
–nyújtsad csak a kis kezed.
–Kihúzlak a mély gödörből,
irhád el is viheted.
Elmondtam e történetet
remélem, hogy figyeltél.
Mert aki másnak vermet ás
bizony ritkán nevetgél.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Élt egy kecske, színe barna. Nincs kalapja, csak két szarva. Szőr borítja, nincs kabátja, viszont van egy jó barátja. Legjobb barátja a hasa, éhesen sosem megy haza. Nem csak eszik, mást is szokott...
Elolvasom
Varjak szállnak mező felett, mint egy fekete sereg. Megdermesztette a tájat sohasem látott hideg. Őzek bújnak egymás mellé, így melegítve egymást. Vastag hólepel rejti el erdőmélyi kis tisztást. Ap...
Elolvasom
Azt mondják, hogy lusta vagyok én ezt nagyon meguntam, úgy döntöttem, hogy sportolok, vagy tíz métert futottam. Izzadt lett a hónom alja, meg a pólóm eleje, rájöttem én közben arra, nincs is hónom ...
Elolvasom
Van egy kutyám, neve Nudli, kötődik ő énhozzám. Farkát csóválva pislog rám szeme súgja: ‐ Kis gazdám. Együtt játszunk és nevetünk visszahozza a labdát. Fűben összebújva, rajtam nyugtatja a kis manc...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fonto...