Mesék a parkból_14. rész: A mentőötlet

Mesék a parkból_14. rész: A mentőötlet.

14. A mentőötlet

Peti anyukája – átérezve a gyerekek szomorúságát – hangos gondolkodásba kezdett. Ő maga is nagy állatbarát volt, gyermekkorában neki is volt egy nyuszija, egészen addig, míg anyukája allergiás nem lett az állatszőrre.

– Azt javaslom, vigyük el őket abba az állatkereskedésbe, ahol vásárolni szoktunk Balambérnak!

A gyerekeknek tetszett az ötlet, még Erika arca is felderül, pedig ő nagyon beleélte magát az újdonsült papagájtulajdonos helyzetébe. A férfiak csak fél füllel figyeltek Ági anyu javaslatára, jobban érdekelte őket a focimeccs a tévében.

– Egy óra alatt megfordulunk! – köszönt el Ági a tévéző férfiaktól. – Azért a nyulakra és a macskára figyeljetek! Bár mindegyik a saját ketrecében pihenget. Úgy látszik elég kimerítő programjuk volt délelőtt a parkban.

Nem is kellett sokat autózni az ismerős állatkereskedésig. Szerencsére nyitva volt. Az anyuka ment elől, mögötte Peti a ketrecben lévő madarakkal, majd Erika és Emi. A kereskedő jó ismerősként köszöntötte Kovácsékat. Figyelmesen hallgatta Peti történetét a papagájok befogásáról. Elmondta, hogy nem először hoznak hozzá talált állatot. Vállalta, hogy átmenetileg otthont ad a madaraknak. Két hétig nála lehetnek, addig fogja az üzlet kirakatába elhelyezni a hirdetést a madarakkal kapcsolatban. Ha nem jelentkezik értük senki, akkor eladásra kerülnek.

Látva a gondozott állatokat, a tiszta kalitkákat, ketreceket, a lányok is megnyugodtak, hogy a legjobb megoldást találták meg a papagájoknak. A két madár hamar átkerült egy nagy üres kalitkába, ahol láthatóan jól és otthonosan érezték magukat. Ügyet sem vetettek a távozó gyerekekre.