Mire jó a kutyabunda?

Mire jó a kutyabunda?.

A napocska első sugarai felébresztették az erdőt, és annak minden lakóját. A madarak reggeltől estig szorgoskodtak, csiviteltek. – Tavasz van! Tavasz van! – Csiripelték, éneküktől hangos volt a táj. A kis pinty egész nap fáradhatatlanul tett-vett. Estére elkészült a fészkével, de nem tudta, mivel bélelje ki. Kényelmetlen fészekbe meg ugye, nem lehet tojásokat rakni. A nagy keresgélésben elfáradva, leszállt egy kerítésoszlopra.

– Miért búsulsz, kicsi pinty? – kérdezte egy lompos szőrű kutya, az apró madártól. A kis pinty most nézte csak, hogy éppen egy kutyaház mellé telepedett le.

– Megépítettem a fészkemet, de nem tudom, mivel béleljem ki. Azt szeretném, hogy puha és meleg legyen – csipogta a kismadár.

A kutya gondolkodott egy kicsit, megvakarta a bal fülét, és így szólt.

– Itt a tavasz, levetem a téli ruhám. Ha a régi kutyabundám jó meleg a fészekhez, szívesen adok belőle.

A kis pinty nagyon meglepődött. Ilyet sem hallott még! Kutyabundával bélelni a madárfészket? Gondolta, kipróbálja. A kutya lefeküdt a háza elé, hogy a pinty jól hozzáférjen. A kismadár odarepült, a csőrébe fogott egy nagyobb szőrcsomót, és már vitte is. Olyan pihe-puha fészket készített a kutyaszőrből, hogy a többi madár a csodájára járt.