Napsugár mókuska és Lili tündér meséi - 3. Fejezet: Szabadság és korlátok

Napsugár mókuska és Lili tündér meséi - 3. Fejezet: Szabadság és korlátok.

NAPSUGÁR MÓKUSKA ÉS LILI TÜNDÉR MESÉI

3. Fejezet: Szabadság és korlátok

Egy újabb téli reggelre ébredt Napsugár. Kinézett az ablakán, és fülig ért a szája! Esett a hó!!! Mehetünk szánkózni, hógolyózni és hóállatkát építeni! 

Szaladt ki a szobájából, az édesanyjához, aki nem nézett ki túl jól. Sajnos beteg lett éjszaka, nagyon nem érezte jól magát.

-          Jó reggelt anyuci! Láttad hogy esett a hó? Mehetünk szánkózni? – kérdezte Napsugár.

-          Drága Mókuskám! Nem vagyok jól, biztos hogy nem tudlak most kivinni a hóba játszani – felelte az édesanyja.

Napsugár lógatta az orrát, és visszaballagott a szobájába. Észrevette, hogy Lili tündér az ágyán ül, és mosolyogva néz rá.

-          Lili tündér, kérlek válaszolj nekem. Valami nem fér a fejembe, már napok óta gondolkodom rajta. Amikor találkoztunk, megtapasztaltam általad, hogy egy végtelen, szeretetteljes fénylény vagyok. De miért érzem mégis azt, hogy nem élek szabadon, hanem sok mindenben korlátozva vagyok? Ha ovis nap következik, miért kell lefeküdnöm időben? Vagy ha esett a hó, és anyuci beteg – miért nincs mégis valami megoldás arra, hogy kimenjek a hóba játszani? Miért kell benn maradnom? Miért nem dönthetek szabadon? – kérdezte Napsugár, és csüggedten leült Lili mellé az ágyra.

-          Napsugaram, most figyelj rám jól. – kezdte Lili. A korlátok kellenek mindenki életébe. Hidd el, hogy nekem is megvannak a korlátaim. Például ha fúj a szél, nem tudok kimenni repülni, mert elvisz magával, és nem oda jutok ahova szeretnék. Vagy nézd meg a segítő fénylényeket. Itt állnak most is melletted. De amíg nem kéred meg őket, hogy segítsenek, addig csak itt vannak. Ez az ő egyik korlátjuk, hogy nem tehetnek semmit, hiába látják a megoldást. Róluk majd még a későbbiekben beszélgetünk.

Édesanyád egyik korlátja most, hogy hibába szeretne Téged nagyon kivinni a hóba játszani, mégsem teheti, mert beteg, nagyon nem érzi jól magát. Ezért szabadon arról döntött, hogy most pihenni fog. Ettől még nagyon szeret Téged, és mindent megtesz érted. De tudja, ha most kimenne a hidegbe, sokkal tovább lenne beteg.

Konkrétan Rád visszatérve: ovis napokon nagyon nehezen tudnak felkelteni a szüleid. Mi lenne, ha nem lenne ott a korlátod, hogy feküdj le este időben? Reggel még fáradtabban kelnél, nem tudnád élvezni az óvodai foglalkozásokat, a rengeteg játékot a barátaiddal.

Most bár korlátozva érzed magad, mert nem mehetsz ki a hóba játszani.. Mi lenne, ha erre nem korlátként gondolnál? Hanem szabad kis mókusként látnád magad? Döntsd el, hogy Te szeretnél valamikor a hóban játszani, és kérd hozzá a segítséged fényből jövő égi segítőidtől. Hunyd le a szemed, lásd ahogy ragyog a szíved, gyönyörű zöld fényben. És most fogalmazd meg a kérésed, amit szeretnél. Ha ezzel végeztél, utána ne gondolj erre többet.

Napsugár látta maga előtt, ahogy boldogan, szabadon játszik, hómókuskát épít a barátaival. Nagyon boldog volt, ahogy mindezt elképzelte, és szabadnak érezte magát. Már nem látott korlátot.

Kinyitotta a szemét, megköszönte Lilinek a segítséget, és rájött, hogy benn is mennyi mindent tud játszani. De először is megkereste az édesanyját, hogy tud-e neki valamiben segíteni. Az édesanyja válasza az volt, hogy most abban segít a legtöbbet, ha elfoglalja magát, játszik, őt pedig hagyja pihenni.

A kis mókus megebédelt, aztán bement a szobájába, és elkezdett rajzolni. Egy csodaszép képet készített, a családjukról. Teljesen belemerült az alkotásba. Észre sem vette, hogy kopogtak az ajtajukon, csak amikor az anyukája a nevét kiabálta, akkor kapta fel a fejét.

Szaladt ki a szobájából, az anyukája pedig mosolyogva állt a bejárati ajtójukban, és így szólt:

-          Drága kis Napsugaram, képzeld mi történt! Most kopogott be hozzánk Mici őzike és az anyukája, hogy megkérdezzék, van-e kedved velük elmenni szánkózni, és játszani a hóban.

A kis mókuska azt sem tudta hirtelen, hova legyen örömében. Meg sem tudott szólalni, csak bólogatott. Felvette a sálját, sapkáját, aztán behunyta a szemét. Hiszen tudatosodott benne, hogy segítettek neki, egy csodában van része. Amit kért, megvalósult, és neki nem kellett semmit tennie érte. Hála és szeretet töltötte el, látta amint fényesen ragyog a szíve. Megköszönte a segítőinek.

Ezután kinyitotta a szemét, megölelte az anyukáját, és már szaladt is ki Micihez.

Már ott állt Miciék mellett Luca is, kis katica barátnője. Egész délután szánkóztak - Mici anyukája húzta őket, hóállatkákat építettek - Luca egy kicsi hókaticát, Mici Napsugarat próbálta megépíteni hóból, a kis mókus pedig Lili tündért formázta meg. Mici édesanyja mosolyogva nézte őket, élvezte ezt a sok boldogságot, ami körülvette. Rengeteget nevettek, élvezték a havas időt.

Hamar eltelt a nap, beesteledett.

A kis mókuskát hazakísérték a barátai, és a fürdés és vacsora után, az ágyában fekve még beszélgetett Lili tündérrel.

-          Képzeld Lili, a mai nap folyamán milyen fontos dologra vezettél rá. Ha a jelen korlátaimra nem korlátként nézek, hanem lehetőségként, akkor újra szabad vagyok! Mert nem gondolkodom a korlátomon egész nap (hóban játék nem lehetséges), hanem szabadon döntve keresek egy másik elfoglaltságot, ami ugyancsak jól esik (rajz).

-          Ezek fontos felismerések, Napsugár. Az elkövetkező napokon is legyél erre figyelmes. Ha Bagoly óvó néni azt mondja, hogy nem szabad most többet enni, mert megfájdul a pocakotok, akkor nem korlátoz benneteket. Hanem biztosítja számotokra, hogy reggeli után nem a fájó hasatokkal kelljen foglalkozni, hanem szabadon a játékkal. Érted most már a szabadság és a korlátok kérdését? Mindig szabadon dönthetsz. Nem muszáj Bagoly óvó nénire hallgatnod, szabadon dönthetsz róla, hogy Te márpedig tovább eszel. Viszont ezzel bevállalod a hasfájást. Vagy szabadon döntesz úgy, hogy elfogadod amit Bagoly óvó néni mond. Hol vannak itt a korlátok? Minden csak nézőpont kérdése – a Te nézőpontodé.

Napsugár fáradtan, de boldogan hunyta le a szemét, és merült mély álomba. A mai napon is sokat tanult, és az volt az utolsó gondolata, hogy örömmel várja, mi mindent sajátíthat el még Lilitől.