Natali, a vámpír és a kanász

Natali, a vámpír és a kanász.

Nagy Cynthia

Natali, a vámpír és a kanász

Oroszország 200 évvel ezelőtt, a Cár várkastélyában....
A Cárnak volt egy 19 éves gyönyörű leánya, akinek nem lehettek barátai. Emiatt esténként kiszökött  a várból és próbált magának keresni. Szép őszi este volt. Natali az esti csodás fényeknél bámulta a csillagokat és a bulizós negyed felé vette az irányt. Jó kedve volt, és szökdécselve ment egyik helyről a másikra. Felgyorsította lépteit és kivágott egy lány elé, aki épp ott lépdelt. Abban a pillanatban mintha valami megcsípte volna a nyakát. Nem látott senkit, így ment tovább és az a lány is eltűnt mögüle. Pár perc múlva szédülni kezdett és nem érezte jól magát. Hazament. A Cár Apuska és Anyuska már nagyon türelmetlenül várta a szökevényt. Ahogy meglátták leányukat, az Anyuska felsíkoltott és elájult. Apuska kezéből is kiesett a pohár. Ugyanis Natali nyakán két harapás nyom volt, amiből folyt a vére. Azonnal tudták, hogy a lány vámpírral találkozott és megharapta. Natali sejtette, hogy a másik  lány helyett Ő kapta a harapást. Nem ijedt meg, sőt!Kipróbálta a nagy tágas teremben, hogyan is kell repülni, eltűnni. Az öreg Cár orvosért üvöltött. Semmit se tudott tenni, így hívták a Cár nénjét, aki Tündér Tünde volt és ha jó napra ébredt, csupa jót tett! Ám, ha rosszul ébredt, megátkozott mindenkit. Ilyenkor, már inkább fel se kelt az ágyból, nehogy ártson valakinek. Most jó napja volt, de csak annyit tehetett, hogy mérsékli az átkot, ami ezzel járt és 200 évre mély álomba szenderül a lány. Mire felébred Ő várni fogja, hisz 500 évig él a Tündér Tünde anya és addig van idő bőven. Kiválasztottak 6 testőrt, akik boldogan vállalták a feladatot és önként tartották oda nyakukat a harapásra. Habosbabos koporsó lett az ágya, elköszönt az aggódó szülőktől és a kastély egy távolabbi tornyában alakították ki a szobáját, ahonnan csak az ablakból tudtak ezután elrepülni az őrzői és vigyáztak rá állandóan felváltva. Telt múlt az idő! Letelt a 200 év. Natali ébredezni kezdett, és nagyot nyújtózott. Már várta a jó meleg rózsa fürdő, amit annó megrendelt. Jól esett lemosnia a 200 év mocskát, szagát magáról. Egy alapos fogmosással kezdte, hegyes fogait elrejtette. Közben kifaggatta őrzőit, hogy minden utasítást betartottak-e? Kizárólag havonta egyszer ehettek, és csakis az erdő madaraiból. A kóbor kutyáknak adták a kiszívott vérű testeket és a megmaradt tollakat is el kellett ásniuk, nehogy valaki azt gyanítsa, hogy vannak vámpírok. Hoztak neki korhű divatos ruhákat, amiből felöltözhetett a még mindig 19 évesnek látszó lány. Nem volt éhes, ez is a varázslat része volt. Este elment szétnézni, hogy mi is történt ennyi idő alatt, nem tudták lebeszélni. Az úton haladva hallotta, hogy kukorékol a kakas, egyre közelebbről. A hatalmas kakas futott utána és csipkodni kezdte. Annyira megijedt, hogy se felszállni se eltűnni nem tudott. Ha meg is próbálta, az állat is felröppent és hatalmasakat csípett a lány formás hátsójába. Még a kezébe is kapott párat. Sikítozva futni kezdett és már az utca vége felé ért. Azon túl már csak a mező volt,ahol épp a kondát hajtotta ki a kanász. Figyelte egy ideje a történteket és a hasát fogta a röhögéstől.- Hát te mivel hoztad ki ennyire a sodrából ezt a jószágot? - de választ nem várt. A lány a kanász mögé bújt, aki a botjával  jó nagyot koppintott a kakas elé, aki tollát felborzolva megállt. Farkasszemet néztek, majd a kanász rászólt a kakasra, hogy  ha nem akarja a bográcsban pörköltként végezni, akkor tüstént húzzon el és hagyja békén a lányt.
A kakas, mintha megértette volna az emberi szót, még nézett rájuk kicsit, aztán felborzolta a tollát ismét, előre nyújtotta a nyakát, nagyot kukorékolt és sarkon fordult. A lány ekkor kapott észbe, hogy hátulról teljesen átölelte a kanászt és elszégyellte magát, lesütött szemmel el engedte. Nem tudta, hogy most mi fog történni, hisz a horizonton túlról átsütött az első napsugár. Ők ketten meg csak bámulták egymást szó nélkül. Natali érezte a nap melegét a bőrén, előbujt a fényesen sütő napocska. Hevesen kalapált a szíve, hisz nem tudta mi fog most vele történni. Valami fura érzése volt és nem tudott a fiú tekintetéből szabadulni, de nem is akart. - Köszönöm – suttogta és átölelte a fiú nyakát. Ahogy átnézett a válla fölött, a nap sugarai között meglátta Tündér Tünde anyót, aki mosolyogva mutatta az ujjával, hogy minden rendben van. Tehát a kakas csípésekkel megtört a varázs és megszűnt vámpírnak lenni. A fiú zavarában megkérdezte, hogy nem reggelizne - e vele? Naná, hogy Natali igent mondott, hisz farkas éhes lett. A kanász röstelkedve tette a lány elé a szalonnát, édes hagymával és friss házi kenyérrel. A lány megnyugtatta, hogy 200 éve nem evett ilyen finomat, aminek a kanász nagyon örült, persze semmit sem értett belőle. Natali a kanásszal együtt élte le emberként a hátralévő életét, boldogságban.
Itt a vége, fuss el véle....