Barion Pixel

Nokedli


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Egy borongós, szeles őszi napon történt, hogy egy csendes kicsiny házat betöltött az ebédre készülő csirkepörkölt illata. Már csak a nokedliszaggatás volt hátra, az unoka érkezéséig. A nagymama komótosan elővette a kamrából a hozzávalókat. Kimérnie nem kellett, má...

Kép forrása: Fancsali Zsuzsi

Egy borongós, szeles őszi napon történt, hogy egy csendes kicsiny házat betöltött az ebédre készülő csirkepörkölt illata. Már csak a nokedliszaggatás volt hátra, az unoka érkezéséig. A nagymama komótosan elővette a kamrából a hozzávalókat. Kimérnie nem kellett, már a kezében volt az elkészítés, mindenből tett bele, csak úgy, szemre. A lisztet, sót, olajat és tojást összekeverte és vízzel felöntötte, amennyit felvesz a massza, majd azt a forrástól zubogó vízbe szaggatta.

Csengett a vonalas telefon, ők ezt tudták kezelni. A nagypapa igyekezett mihamarabb felvenni, majd nem sokkal később le is tette.

– Ki volt az? – hallatszott a konyhából.

– A gyerekek. Nem tudnak ma jönni, talán holnap. – sóhajtott egyet, és a fejét rázva visszament a nappaliba újságot olvasni.

– Ez a rengeteg nokedli! Na mindegy, most már befejezem. – folytatta a mama csalódottan.

Ahogy szaggatta tovább, egy könnycsepp gördült le az arcán, ami belehullott a masszába, majd a következő mozdulatnál, kész nokedliszemmé változott a forró vízben. A hír hallatán nem volt benne neheztelés, csak pusztán szomorúság, hiszen egész héten ezt várták.

Szedett mindkettejüknek enni, majd lefedte és félretolta a nagy tálalókat, hűlni.

Az egyik edény szélén két kis kéz nyúlt ki, kapaszkodott meg és a kockás konyharuha alól egy csillogó szempár kukucskált. A nokedli volt az, tudjátok, az az egy, amelyik a könnycseppet őrizte. Valamiért furán érezte magát, nem értette mi történt vele, nokedli létére, csak lesett. Egyszerre volt benne izgalom és szeretet, csalódottság és bánat. Várt valamire.

A konyhában lassan sötét lett és kicsit hűvösebb. A papa tűnt fel, egy vödör fáért totyogott az udvarra, majd bevitte a szobába. Nem sokkal később a mama is felvette a mellényét és kiszaladt valamiért. Mikor visszatért, arca pirospozsgás lett, kezeit dörzsölte, bokái között egy kismacska bújt dorombolva.

– Morcos egy idő van mi? – kérdezte kedvesen a cirmostól. Míg szép lassan elrakta az ételt, az addig be is slisszant a szobába melegedni. A nokedlinek fogalma sem volt mi az a morcos idő, egészen addig, míg be nem pakolták a hűtőbe.

Szegény másnap délig ott didergett a sötétben, mikor végre kivették, és egy kis melegítés után az ebédlőasztalra került.

– Így azért jobb. – pislogott és nézett körbe, mi történik körülötte. Érezhetően valami megváltozott. Az eddig csendes ház csak úgy nyüzsgött. Öröm volt látni a kedves mosolyokat és hallgatni az unoka csilingelő kacagását, aki vagy kétszer körbeszaladta az asztalt, mire anyukája rávette, hogy üljön már le egy kicsit ebédelni. Megölelte nagymamáját, és behuppant a székbe. Alig érte fel az asztalt. A nokedli érezte, hogy elönti alaktalan testét a melegség, és gyorsabban kalapál kicsi szíve. A kicsiny mélytányért teleszedte a mama, de A nokedli pont lecsúszott arról, hogy belekerüljön ő is. Az unoka, aki kezdetben enni sem akart, most falt.

– Lassabban! – mordult rá az apukája.

– Finom ugye? Egyél még kicsikém! – és a nagymama szedte is ki a következő adatot neki.

Ezt már a nokedli sem bízhatta a véletlenre, belecsimpaszkodott a szedőkanál szélébe, és ugrott is a kistányérba boldogan, hogy beteljesítse sorsát. A család a legnagyobb szeretetben megebédelt.

 

Fancsali Zsuzsi, amatőr meseíró

PRÉMIUM Fancsali Zsuzsi Prémium tag

Ezt a mesét írta: Fancsali Zsuzsi amatőr meseíró

Szerintem, mesélni mindenki tud... ki így, ki úgy, ki szeret, ki nem. Az, hogy egy bizonyos mese mennyire lesz kedvelt, a hallgatóság dönti majd el. Két csodás gyermekem minden este kikövetel tőlem egyet, akkor is, ha egy hosszú napot inkább már gyorsan lezárnék. Végeredményben be kell látnom, mikor egy történet megszületik, az nem csak őket, hanem engem is elrepít valahova máshova. Ilyenkor van, hogy a me...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Harangi Árpádné

2023-11-08 06:38

Szép kis mese. Igazi családi, melegséget , szeretetet sugárzó . A kis könnycseppből lett nokedli története! De sok nagymama arcán legördül ha nem jön a család! Nagyon megérintett. Gratulálok !