Palkó és Gomba- Hullócsillagok

Palkó és Gomba- Hullócsillagok.

Palkó és Gomba mesék

Hullócsillagok

Gyönyörű csillagos este volt. Az idő kellemes, de kezdett hűlni a levegő. Palkó és a fiúk ültek a tábortűz előtt, és nevetgéltek.. Régi történeteket elevenítettek fel. Közben sütögették a finom hagymát, paradicsomot, szalonnát és csepegtették a kenyérre a zsírját. Igazi csodálatos augusztusi este volt. Nemsokára a lányok is csatlakoztak hozzájuk, szörpöt hoztak és takarókat. Aznap volt a nagy hullócsillag zápor. Mindenki keresett magának helyet, ahol az egész égboltot belátta. Városi fénynek nyoma sem volt, így milliószor millió csillag ragyogott a sötét égen. A gyerekek annyian voltak, mint egy kis iskolai csoport. Gomba is helyet foglalt a kis csapat között, izgatottan csóválta a farkát, és minden alkalommal, amikor leesett egy kis darab hús vagy zöldség, ahhoz az illetőhöz szaladt, aki az ételt leejtette.

- Emlékeztek, amikor Zsuzsa néni tévedésből a B-sekhez ment matekórát tartani?- elevenítette fel nevetve az emléket Zotya.

- Igen.- felelték egyszerre többen is nevetve.

- És arra, amikor Tibi bácsi mérgében eldobta a pöttyös labdát, és az igazgató bácsit dobta fejbe? És azt mondta Pali bácsi, hogy "Na, Tibikém, most hármat kívánhatsz".- Erre még nagyobb nevetés tört ki a társaság között. Ez így ment még egy darabig, majd mikor megették az utolsó falat sütnivalót is, letelepedtek a tűztől pár méter távolságra a piknik lepedőjükre. A levegőt a szalonna és a szörp illata lengte be, illetve a közelben lévő fák terméseinek aromája. Tücskök hegedüinek szimfóniája és egyéb bogarak zümmögése váltotta a gyerekzsivajt. A tűz fényében egy-egy deneverét sziluettjét vélték látni, akik a bogarakra vadásztak. A tüzet nem oltották még el a gyerekek arra az esetre, ha hűlne az idő, akkor a lángok melegen tartsák őket. A kis csapattal tartott Zotya Bátyja, Jocó és annak barátnője, Szandra, akik már elmúltak 18 évesek, így nem maradtak felnőtt jelenléte nélkül. Molli, Niki és Bella egy nagy lepedőn együtt feküdtek, Laci pedig Istivel és kutyájával, Gombával. A többiek egymaguk feküdtek a lepedőkön és kémlelték az eget. Kisvártatva megjelent Isti nagypapája, Vilmos papa is, hogy vigyázzon a gyerekekre. Nem sok idő múlva megjelentek az első hullócsillagok. Aki látta, csodálkozva kiáltott fel:

-Hú, vááá!

-De klassz!

- Vau, vau!-csaholt Gomba is.

Gyorsan kívántak magukban valamit, és már jött is a következő hullócsillag. Olyan gyorsan jöttek egymás után, hogy a gyerekek nem győztek kívánni. Vilmos papa vigyázta a tüzet, elővett a tarisznyájából egy adag szalonnát, vágott belőle egy szeletet, majd egy jó nagy adag kenyeret is szelt, megpucolt egy hagymát, és megsütötte a szalonnát és a zöldséget. A kabátja zsebéből elővett egy üveget, és meghúzta. Ej, de jól esett az édes hideg sör a hagymához és szalonnához. Közben újabb gyerekzsivaj tört fel minden egyes elkapott hullócsillag láttán. Vilmos papa mosolygott a gyerekeken. 

Szandra és Joci közben elsétált a közelben lévő tópartra, amit megvilágított a Hold fénye. A tűz mellett nem lehetett látni égi kísérőnket a fák takarása miatt. A víz tükrén ezüst hidat varázsolt a Hold. A parton békák hangját lehetett hallani, és a közeli fák terméseit lágyan a tó tükrére varázsolta a kellmes nyári szellő. A fiataloknak nagyon tetszett az egész látvány, legszívesebben megállították volna az időt. Épp megcsókolni készültek egymást, amikor a gyerekek egy hatalmasat kurjantottak. A lány és a fiú megfogta egymás kezét, és mosolyogva visszaindultak a gyereksereghez.

Vilmos papa elővette pipáját, rágyújtott és nagyokat szipákolt belőle. Subája és csúcsos kucsmája alatt olyan volt, mint a régi idők pásztorai. Dús ősz bajsza úgy hullott alá, hogy a száját nem is lehetett látni. Pipázás közben egy nótára is rákezdett, amit aztán követett még egy, és még egy. Ahogy fogyott a sör az üvegéből, úgy lett egyre hangosabb az énekszó. A gyerekek kuncogtak, de tetszett nekik az előadás.

A szórakozás addig tartott, amíg az utolsó gyermek is álomra hajtotta a fejét. Bebújtak a hálózsákjukba vagy lepedőikbe, voltak, akik összebújtak, és boldogan álmodtak tovább a csillaghullásról. Jocó, Szandra és Vilmos papa felváltva vigyázta a gyermekek álmát, mintha csak nyári táborban lettek volna. A tűz parazsa pattogva pislákolt, mígnem teljesen ki nem aludt. A fiatalok egyik legszebb nyári napja volt. 

Az augusztussal együtt a nyárnak is gyorsan vége lett, és érkezett a szeszélyes ősz.