Kép forrása: Pinterest
Panka és a varázsbogyók titka.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi erdő, amely tele volt különféle állatokkal. Az erdő lakói között élt egy kíváncsi kis nyuszi, akit Panka néven ismertek. Panka nagyon szerette felfedezni az erdőt, mindig új kalandokat keresett.
Egy napon, miközben az erdőt járta, különleges bokorra bukkant, amelyen gyönyörű, csillogó bogyók nőttek. Panka izgatottan rohant haza, hogy megmutassa a barátainak, Siminek, a süninek és Zizinek, a mókusnak.
– Nézzétek, mit találtam! – mondta Panka, miközben egy marék bogyót tartott a mancsában.
Simi és Zizi kíváncsian nézték a bogyókat.
– Mik ezek? – kérdezte Simi.
Panka elmosolyodott és kitalált egy történetet:
– Ezek varázsbogyók! Ha megeszitek őket, bármilyen kívánságotok teljesül!
Az állatok izgatottan gyűltek össze, és mindenki meg akarta kóstolni a varázsbogyókat. Simi egy bogyót választott, behunyta a szemét, és kívánt valamit. De semmi sem történt. Zizi is megpróbálta, de ő sem tapasztalt semmilyen változást.
– Panka, ezek a bogyók nem varázsolnak! – mondta csalódottan Simi.
Panka zavarban érezte magát, mert tudta, hogy hazudott a barátainak. Ahogy a barátai egyre csalódottabbak lettek, Panka bűntudatot érzett. De nem akarta beismerni a hibáját, ezért továbbra is ragaszkodott a történetéhez.
– Talán rosszul kívántatok – próbálta magyarázni Panka. – Próbáljátok újra!
Az állatok újra próbálkoztak, de továbbra sem történt semmi. Egy idő után már senki sem hitt a varázsbogyókban, és mindenki csalódottan ment haza. Panka magára maradt a bogyókkal, és szomorúan üldögélt.
Másnap reggel Panka észrevette, hogy senki sem keresi a társaságát. Simi és Zizi más barátokkal játszottak, és Panka magányosan bolyongott az erdőben. Az erdő többi lakója is tudomást szerzett a varázsbogyók történetéről, és mindenki csalódott volt Pankában.
Panka elhatározta, hogy bevallja az igazat. Összegyűjtötte bátorságát, és odament Simihez és Zizihez:
– Sajnálom, hogy becsaptalak titeket – mondta Panka. – Csak szerettem volna valami izgalmasat mondani, hogy mindenki örüljön. De most már látom, hogy a hazugság csak rövid távú örömöt okoz, és hosszú távon fájdalmat és csalódást eredményez.
Simi és Zizi összenéztek, majd Simi így szólt:
– Megértjük, hogy jót akartál, de a hazugság mindig rossz véget ér. Fontos, hogy őszinték legyünk egymással.
Zizi bólintott:
– Jobb, ha mindig az igazat mondjuk, még akkor is, ha az nem olyan izgalmas. Így bízhatunk egymásban.
Panka megkönnyebbült, hogy bevallotta az igazat, és megígérte, hogy többé nem hazudik. Az állatok megbocsátottak neki, és újra együtt játszottak, immár őszinte szívvel és igaz barátsággal.
Az erdő lakói megtanulták, hogy az őszinteség mindig jobb, mint a hazugság, és hogy a bizalom a legfontosabb alapja a barátságnak.
Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed, járj utána!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Gabriella Amatőr
Szívügyemnek tekintem a mai világban azt, hogy megtanítsuk a gyeremekek arra, hogy hogyan kell elfogadni, megbocsátani. Szeretném ha a meséim egy picit rávezetné a gyerekeket arra, hogy hogy kell szeretni és szeretve lenni.