Kép forrása: pixabay.com
Rám borul éjjel.
Rám borul éjjel az álom lepel,
Éjszaka tündére csókot lehel.
Oly nehéz tartani nyitva szemem,
Táncol a párna, s az ágy is velem.
Lágy zene hangja és szép altató,
Távoli csendben is jól hallható.
Pillámat nem tudom tartani már,
Zsákjával körben egy kis manó jár.
Pálcája órán a nagy mutató,
Sipkája virgonc és mulattató.
Hallom a hangot, méla a blúz,
Csintalan távolba egyre csak húz.
Ámulva révedek, ő ki lehet?
Bűvölet illatát észre veszed,
Halkul a dallam, már nem zenél,
Éjféli látogatóról mesél.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...