Régen


https://webshop.meskete.hu

Milyen volt itt az élet régen,
kint a méz szagú tarka réten,
a madárhangú  erdő szélen?
Néked a sorát elmesélem.
 
Hiszed vagy nem, rögvest elmondom,
apró kölyökként jó volt dolgom.
A homokban kúsztam, és másztam,
sárban, koszosan kacarásztam....

Kép forrása: Orosz Dóra rajza

Milyen volt itt az élet régen,

kint a méz szagú tarka réten,

a madárhangú  erdő szélen?

Néked a sorát elmesélem.

 

Hiszed vagy nem, rögvest elmondom,

apró kölyökként jó volt dolgom.

A homokban kúsztam, és másztam,

sárban, koszosan kacarásztam.

 

Hangom zengve szállt kint a szélben,

visszhangozva a messzeségben.

Hívó szó volt száz cimborának,

gyere játszani, hívlak, várlak.

 

A gyerekhadunk egyre csak gyűlt,

a nap felettünk forrón hevült.

Tarka mező, s erdő csodája,

játékunk mesés palotája.

 

Bütykös akácfák tüskés ága,

lett rejtekünk fonott homálya.

A lapuló kóborló macska,

a fantáziánk fenevadja.

 

Jött az éj, ezt álomba rejtse

s a hold a gyermekeket leste.

Pihen a csend, zörgő avaron,

mesél az apa szelíd hangon.

 

 

 

 

Làszlò Sàndor, Irò, költô, meseiró

László Sándor Budapesten született. Hosszú – hosszú időn keresztül a Fővárosi Tűzoltóságnál a szirénázó piros autók, majd a reptéren a magasban repkedő repülők közelében dolgozott tűzoltóként. Már ebben az időben színeseket rövid riportokat írt munkatársairól, sportolókról a „Tűzvédelem” című szakmai újságba. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem diákjaként tanári diplomát szerzet, később a Károli Gáspár Ref...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!