Kép forrása: gyerek rajz
Nagyanyó.
Lengve, szállva, és kerengve,
mesét hoz néked sietve.
Szépen szóljon, ezt kereste,
halkan mondja estelente.
Csendben melléd ül,s duruzsol.
A csodáról szól. Mi másról?
Azt meséli, azt regéli,
ha oda figyelsz, megéri.
Hozzád bújva karja takar.
keze érint, puha avar.
Ő az est, bársonytakaró,
hallgasd, olyan csuda jó.
A múltjáról mesél sokat,
elfeledett vígságokat.
A csodát, benne élt egyszer.
Anyó mondd újra, még egyszer!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Volt egyszer, hajdanán, ott a távoli, messzi múltban, a hihetetlen csodák korában egy kerek világ. E világnak egyik szegletében, melytől szebbet a szem még nem látott élt egy özvegyember két apró f...
Elolvasom
Locsi-fecsi Tercsi biz, imádott beszélni, Nagyokat mondva, csodákról mesélni. Kiült a padra, a parkba, lábát lógatva, Ámulatba ejtse, mind azt ki hallgatja. Mesélt erről-arról a rosszcsont Janóról ...
Elolvasom
Ez a világ, de kerek, Kiáltják a gyerekek. Kerek az erdő, s a tó. Vízzel teli itató. Hívogat a meleg nyár, vakító a napsugár. Kék égen a kis madár, virágos zöld rétre szál. Vissit, fut a sok gyerek...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Làszlò Sàndor Irò, költô, meseiró
László Sándor Budapesten született. Hosszú – hosszú időn keresztül a Fővárosi Tűzoltóságnál a szirénázó piros autók, majd a reptéren a magasban repkedő repülők közelében dolgozott tűzoltóként. Már ebben az időben színeseket rövid riportokat írt munkatársairól, sportolókról a „Tűzvédelem” című szakmai újságba. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem diákjaként tanári diplomát szerzet, később a Károli Gáspá...