Kép forrása: gyerek rajz
Nagyanyó.
Lengve, szállva, és kerengve,
mesét hoz néked sietve.
Szépen szóljon, ezt kereste,
halkan mondja estelente.
Csendben melléd ül,s duruzsol.
A csodáról szól. Mi másról?
Azt meséli, azt regéli,
ha oda figyelsz, megéri.
Hozzád bújva karja takar.
keze érint, puha avar.
Ő az est, bársonytakaró,
hallgasd, olyan csuda jó.
A múltjáról mesél sokat,
elfeledett vígságokat.
A csodát, benne élt egyszer.
Anyó mondd újra, még egyszer!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Óààà..,oààà..,sír a kisbaba, nagyon soká került sorra, hogy a gólya őt, elvigye, de nem ám a kéményen dobja le, az ablakon vele berepül, s az ágyába teszi! Magasan szállnak ,oly szép az idő,...
Elolvasom
Igen, léteznek tündérek. Sokan nem tudnak róla vagy pedig csak nem hisznek benne, de igenis vannak. A rokonaik azok a pillangók, mivel igencsak hasonlítanak egymáshoz. De a különbség, hogy míg ezek a kis...
Elolvasom
Baktatott a szarvasbika, a bikák legnagyobbika. Vadászleshez odasétált, az oldalán bekukucskált. Aludt odabent a vadász akit kirázott most a frász. Megszólította a bika, a bikák legn...
Elolvasom
Kandúr von Doromboló, a bársonymancsú lovag Volt egyszer egy szürke kandúrmacska. Kandúr von Doromboló, ez volt a becses neve. Aki arról volt híres, hogy a legveszélyesebb helyzetekben nekiállt d...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Làszlò Sàndor Irò, költô, meseiró
László Sándor Budapesten született. Hosszú – hosszú időn keresztül a Fővárosi Tűzoltóságnál a szirénázó piros autók, majd a reptéren a magasban repkedő repülők közelében dolgozott tűzoltóként. Már ebben az időben színeseket rövid riportokat írt munkatársairól, sportolókról a „Tűzvédelem” című szakmai újságba. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem diákjaként tanári diplomát szerzet, később a Károli Gáspár Ref...