Siga, a kis hős (Mese különleges törődést igénylő gyermekeknek)

Élt egyszer egy zsúfolt, zajos nagyvárosban egy kis csigafiú. Nagyon érzékeny volt szegényke! Minden zajra, árnyékra összerezzent, és visszahúzta csápos kis szemeit. Ijesztőek voltak a furcsa zajok, az árnyékok. Soha nem tudhatta, melyik árnyék tartozik egy lábhoz, kerékhez, ami bármikor megsértheti puha kis testét, vagy összeroppanthatja házikóját.

Siga (hiszen mindenki így hívta, mert nem tudta kimondani a „cs” hangot, így rajta maradt a Siga név) egy nap arra ébredt, hogy a reszelőnyelvén, amivel az ízletes leveleket majszolgatja, az egyik kis reszelős fogacska fáj. 

– Mitévő legyek? Hová menjek? – sóhajtotta.

– Káááár, hogy fáááááj! Nagy káááááár! – károgta vészjóslóan a félelmetes vetési varjú a magasból.

A puha fülű, bolyhos farkú, kedves nyuszi segítőkészen odament hozzá, és csak suttogva mondta, pisze orrával finoman megérintve, hogy menjen el Bagoly doktor nénihez! Ő nagyon figyel a félénk, ijedős kis állatkákra. 

– Én is hozzá járok – mondta a puha fülű, bolyhos farkú, kedves nyuszi.

– Elkísérnél? – kérdezte Siga.

– Persze! – Máris bátorítón átölelte puha fülével, és együtt elmentek Bagoly doktor nénihez. 

Bagoly doktor néni nagyon kedves volt. Figyelmesen meghallgatta a félénk Siga panaszait. Elmondta, hogy most bele fog nézni a szájába, nyissa nagyra. Még azt is megengedte, hogy először gyakorolja a foteljában ülve, hogy „ÁÁÁÁÁÁ”.

Majd elmondta, hogy a következő nagy „ÁÁÁÁÁ”-nál belekukucskál egy lámpával a szájába. 

Félénk Siga már nem is félt. Bátornak érezte magát.

– Picit meg kell igazítani azt a reszelőfogacskát. Nincs nagy baj! – A doktor néni látta Siga arcocskáján a nagy rémületet, így a következőképpen folytatta: – Macskagyökér, kamilla, illatos citromfű segítségével elaltatlak. Semmit sem fogsz érezni, kis Siga. Jó lesz így?

Siga csak félénken bólintott.

– Addig is gyakorold az alvást! Jó?

Eljött a nagy nap. Bagoly doktor néni nagyon kedvesen újra elmondott mindent, majd adott neki macskagyökérből, kamillából, illatos citromfűből főzött finom teát, amitől Siga hamarosan nagyon mély álomba merült.

Olyan csodálatosat álmodott!

Azt álmodta, hogy ő a világ leggyorsabb csigája, és mindenki csak Turbónak hívja. Sorban nyeri a nagy versenyeket, és mindenütt pompás ünnepségeket rendeznek neki.

Mosolyogva ébredt. Még egy kicsit hiányolta is, hogy hová lettek az ünneplő emberek körülötte. Majd teljesen elmúlt az álom, és rájött, hogy ő Bagoly doktor néninél van, és az egészből nem is érzett semmit! 

– Túl vagyok rajta!!!! – Hősnek érezte magát! Legalább akkorának, mint az álombeli Turbó. 

– Én vagyok a legbátrabb Siga! – kiabálta vidáman.

És valóban. Ő egy igazi hős volt. Siga, a legbátrabb kicsi csiga.