Sötétkéki és a fogorvos.

Sötétkéki és a fogorvos..

                                                  Sötétkéki és a fogorvos.

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egy nagy erdő, és annak közepén volt egy falucska. Ebben a falucskában éltek a szörnyik. Volt ott mindenféle színű kis szörnyi. Kék, piros, citromsárga, lila, rózsaszín, zöld..és még folytathatnám. Most én a kék színű kis szörnyi családról szeretnék nektek egy rövid kis mesét elmondani.          Egy szép napon, amikor a szörnyi család felkelt, kitalálta az anyuka, akinek szép világoskék volt a színe, hogy kitakarítja a házacskájukat és délben főz egy nagyon fincsi ebédet. Megkérte Sötétkékit, hogy segítsen neki a házimunkában. Sötétkéki a bundája színe miatt kapta ezt a nevet. Sötétkéki nagyon szép rendet tett a szobácskájában. Anyukája nagyon örült ennek, és megígérte, hogy ezért vesz neki egy fincsi csokit. Amikor anyukája mindennel végzett, lementek a boltba és Sötétkéki kiválaszthatta a csokiját. Epres csokit választott magának, mivel ez volt a kedvence. Ezután hazaindultak. Otthon ebéd után anyukája megengedte, hogy megegye a csokit. Bement a szobácskájába és ott kezdte el majszolni. Eközben anyukája kint mosogatta el az edényeket. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy keserves sírásba kezdett Sötétkéki. Rohant is egyből befelé a szobába. Kéki nagyon keservesen sírt, és fogta az arcát. - Anya, nagyon fáj a fogacskám! ( Mondta Sötétkéki) Anyukája megsimogatta a buksiját, és már tárcsázta is a doktorbácsit. Szerencsére pont rendelt. Sötétkéki nagyon félt, mert még nem volt a fogorvosbácsinál és nem tudta, hogy ott mi fog vele történni. Anyukája gyorsan megvigasztalta, hogy a doktor bácsi nagyon kedves lesz vele, és hogy be fogja neki kenni egy olyan varázs kenőccsel, ami majd elzsibbasztja a fájós fogacskáját és nem is fogja érezni  hogy a doktorbácsi kiveszi azt a csúnya, fránya fogacskát. Gyorsan adott rá kabátot, és már indultak is. Amikor megérkeztek még félt egy picit, de amikor beléptek, nagyon meglepődött. Tele volt a rendelő fala szebbnél szebb képekkel. Volt a falon egy kis madárka, egy gomba manócskával, aztán volt ott egy mosolygós napocska, és még egy aranyos kis nyuszika is. Úgy érezte, mintha egy varázslatos mesepalotába csöppent volna. Hamar el is illant a félelme. Várni kellett egy picikét nekik kint a váróban, mert éppen a doktorbácsi egy kis sárga szörnyikének húzta ki a fogát. Amikor nyílt az ajtó, akkor egy nagyon aranyos, mosolygós doktorbácsi lépett ki, és kedvesen szólt neki, hogy most már ő következik. Sötétkéki beleült a fogorvosi székbe, szépen kinyitotta a szájacskáját, és megengedte a doktorbácsinak, hogy alaposan megvizsgálja azt a csúnya fogacskát. Így szólt Sötétkékihez a doktorbácsi. -Hát ezt bizony ki kell húzni, mert nagyon csúnya fekete. Sötétkéki bátran mondta, hogy:  -Tessék nyugodtan kihúzni, mert azt mondta anyukám, hogy kapok egy varázskenőcsöt, ami elzsibbasztja a fogacskámat, és nem is fogom érezni. A doktorbácsi, nagyon kedvesen mosolygott és elővette a varázskenőcsöt. Bekente Sötétkékinek, és hipp-hopp, már kint is volt a csúnya fogacska. Doktorbácsi nagyon megdicsérte Sötétkékit és adott neki egy matricát a bátorsága miatt. Sötétkéki nagyon, nagyon örült a matricának, és megköszönte, hogy ilyen csodás kenőcsöt adott neki, és mondta a doktorbácsinak, hogy majd minden pajtásának elmeséli az ovikában, hogy nem kell félni a foghúzástól. Ezután hazasétáltak az anyukájával és alig várta, hogy reggel menjen,  és elmesélhesse a kis fogacskája történetét a pajtásainak. Itt a vége, fuss el véle. Remélem ,hogy tetszett nektek ez a rövid kis mese. Puszi nektek! :)