Strandlabda.
Meséli: Gani Zsuzsa
Csodaszép idő volt. A nap hétágra sütött.
A strandon mulatta idejét Tyúk, Pulyka, Gyöngytyúk, Házilúd, és Házikacsa. Anyukáik jó alaposan bekenték őket naptejjel, nehogy az erősen sütő nap megégesse őket. Fejükre szellős, szalmakalapot tettek, hogy ne fájduljon meg a fejük és ne kapjanak napszúrást.
Mezítláb szaladgált Tyúk, Pulyka, és Gyöngytyúk az üde zöld fűben, Házilúd, és Házikacsa, lubickolt a sekély, kellemes vízben. Édesanyjuk a partról figyelte őket. Egy idő után megunták a fürdőzést.
- Háp! Háp! Háp!- Nem megyünk ki egy kicsit labdázni?
- Gá! Gá! Gá!- Menjünk! – mondta Házilúd.
- Tyúk! Pulyka! Gyöngytyúk! Jöttök velünk strandlabdázni?
- Kot! Kot! Kot! – megyek! – közölte Tyúk.
- Rút! Rút! Rút!- megyek!- felelte Pulyka.
- Pu- pák! Gu- lács! – megyek! – válaszolta Gyöngytyúk. Dobálták egymásnak a labdát hol így, hol úgy. Addig- addig dobálták, míg a labda leeresztett.
- Háp! Háp! Háp!- Majd én felfújom! – mondta Házikacsa.
- Gá! Gá! Gá!- Nem, majd én! – mondta Házilúd.
- Kot! Kot! Kot! – Inkább én fújom fel! – közölte Tyúk.
- Rút! Rút! Rút!- Majd én felfújom! - felelte Pulyka.
- Pu- pák! Gu- lács!- Nem, majd én! – válaszolta Gyöngytyúk. Addig- addig, amíg veszekedés, vitatkozás lett belőle. Pulyka feje is egyre vörösebb lett a dühtől, ám végül mégis csak ő kaparintotta meg a labdát. Fújta és egyre csak fújta a labdát.
- Háp! Háp! Háp!- Elég lesz már! – mondta Házikacsa.
- Gá! Gá! Gá!- Jó lesz már! – mondta Házilúd.
- Kot! Kot! Kot! – Mindjárt kidurran! – közölte Tyúk.
- Pu- pák! Gu- lács!- Hagyd abba! – válaszolta Gyöngytyúk. Addig- addig, amíg egyszer csak: - Durr!- hatalmasat durrant a strand labda. Mindenki a füléhez kapott: - Jaj!-
- Bocsánat! - mondta bűnbánón Pulyka.
- Semmi baj! – felelték búsan a többiek.
- Hozd ide légy szíves! – kérte Pulyka édesanyja. Van nálam ragasztó és javítófólia. Befoltozom.- Nagyon megörült a jó hírnek Tyúk, Pulyka, Gyöngytyúk, Házilúd, és Házikacsa. Pulyka odavitte a strandlabdát, az édesanyja megragasztotta.
- Tessék! Kész van! Játszhattok vele, de sokkal óvatosabban!- mosolyodott el.
- Köszönjük szépen! Vigyázni fogunk rá!- mondta Tyúk, Pulyka, Gyöngytyúk, Házilúd, és Házikacsa. Újra dobálták a labdát kacarászva, jókedvűen az üde, zöld fűben, hol így, hol úgy.
Ha Pulyka édesanyja nem foltozta volna be a labdát, akkor az én mesém is tovább tartott volna.
Forrás: https://elizabethsuzanne.5mp.eu/
Ezt a mesét írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavain...
Tóth Lászlóné Rita
2024-08-05 09:11
Kedves Zsuzsa! Bizony, foltozott labdával is lehet játszani. Szeretettel: Rita
Gani Zsuzsa
2024-08-05 14:20
Kedves Rita! Igazad van. A "foltozott labdával is " ugyanolyan jót "lehet játszani", mint az újjal. A vita, a veszekedés pedig nem vezet eredményre. Szeretettel: Zsuzsa