Szikrázó Napsütés

  • 22
  • 2021.
    jan
Egyszer egy nagyon meleg nyári napon Lola a nyár tündér elindul körülnézni a vízparton, hogy minden rendben van e. Ahogy repült és repült, egyre melegebbnek érezte a levegőt. Lassan két hete, hogy semmi csapadék nem esett, az idő viszont szinte forróvá vált. Ahogy odaért a partra, a csodálkozása tovább fokozódott, az összes növény kókadozott, az emberek az árnyékba menekültek, az állatok szintén napmentes környezet után néztek.

Egyszer egy nagyon meleg nyári napon Lola a nyár tündér elindul körülnézni a vízparton, hogy minden rendben van e. Ahogy repült és repült, egyre melegebbnek érezte a levegőt. Lassan két hete, hogy semmi csapadék nem esett, az idő viszont szinte forróvá vált. Ahogy odaért a partra, a csodálkozása tovább fokozódott, az összes növény kókadozott, az emberek az árnyékba menekültek, az állatok szintén napmentes környezet után néztek.

  • Nem lesz ez így jó. – morfondírozott magában. – Mindenkinek kell egy kis csapadék. Megkeresem Zazit, a záporfelhőt. .

Útnak is indult Lola, de tudta, hogy nem lesz könnyű dolga, mert Zazi ilyenkor Júliusban szeret elbújni. Hogyne, szeretne ilyen melegben, hiszen a sok eső ősszel jön csak igazán. Pár bárányfelhő akadt az útjába, akiket meg is szólított.

  • Sziasztok! Nem láttátok Zazit? Nagyon kéne egy kis nyári zápor. – mondta Lola és figyelmesen várt, hátha tudnak valami információval szolgálni a kis felhők.

  • Zazit? Ilyenkor? – nevettek össze. – Nem, sajnos nem. Talán, kérdezd meg a sárga pillangókat, ők mindig, mindent tudnak. Éppen a réten nevetgélnek. – adtak tanácsot a baranyfelhők és tova libbentek.

Lola úgy döntött elfogadta a kis felhők utasítását és elindult megkeresni a pillangókat. Szerencsére nem kellett sokat repülnie, tényleg a réten bohóckodtak.

  • Kedves pillangók! Még tudnátok mondani merre találom Zazit? Szeretnék tőle egy kis nyári záport kérni.

  • Repülj fel a domb mögé, éppen ott bújik. Azt mondta, hogy nincs kedve előjönni.-mondta az egyik pillangó és már is tovább haladtak.

A nyár tündér elrepült a domb mögé, ahol éppen Zazi szunyókált. Úgy döntött kedvesen megszolítja.

  • Kedves Zazi! Ne haragudj, hogy megzavarlak, álmodban. Nagyon nagy a hőség, emberek, állatok, növények szenvednek. Itt lenne az ideje egy kis nyári zápornak. Nem kell nagy, csak egy kicsi. Utána ígérem visszafekhetsz.

Zazi nyújtózott egy nagyot, majd kinyitott szemeit.

  • Na jól van. – mondta kedvetlenül. – Csak egy kicsi és jövök vissza.

Lola és Zazi magasra repültek, ahol Zazi minden erejét összeszedte, felszívta magát, majd egy kis morgással kiengedte a felgyülemlett csapadékot. Emberek, állatok, növények mind örültek, gyerekek még táncoltak is az esőben. Amikor Zazi végzett, elbúcsúzott Lolától és ment is vissza a domb mögé aludni. Lola boldogan nézte, ahogy mindenki kicsit megkönnyebbült. Tudta, hogy néha keresni, noszogatni kell Zazit, de ez is egy a nyár tündér feladatai közül. Kis idő múlva a tündér is úgy döntött, hogy megpihen egy kicsit.

A meleg nyári napokon mindig örüljünk egy kis esőnek, ez jót tesz a növényeknek és ember, állat is felfrissül kicsit. Itt a vége fuss el véle.