Unikornisok világa


http://mocorgohaz.hu/

Unikornisok világa 
 
Egy ragyogó, napsütéses tavaszi délelőtt Elza a családjával egy távoli erdőbe készült kirándulni.  
Amikor mindannyian készen álltak az útra és beültek a piros autójukba, a hat éves kislány így szólt: 

Ne induljunk még el! Viss...

Kép forrása: Created with Imagine

Unikornisok világa 

 

Egy ragyogó, napsütéses tavaszi délelőtt Elza a családjával egy távoli erdőbe készült kirándulni.  

Amikor mindannyian készen álltak az útra és beültek a piros autójukba, a hat éves kislány így szólt: 

  • Ne induljunk még el! Vissza kell szaladnom a házba, a szobámban hagytam az egyszarvúmat.  

Tibi, Elza bátyja a szemét forgatta unottan. - Már megint....- gondolta magában.  

Édesanyjuk kiszállt az autóból, elővette kulcsát a táskájából és kinyitotta kislányának az ajtót.  

  • Siess!- mondta Elzának mosolyogva. Tudta, hogy kislánya sehová sem megy a fehér, plüss unikornis nélkül.  

Két órás autóút után az erdő szélén apa talált egy tökéletes parkoló helyet.  

  • Csodás idő van a kiránduláshoz.- mondta és nyújtózott egyet, amikor kiszállt a kocsiból.  

Széles erdei úton sétáltak. Hallgatták a természet hangját. Madarak énekeltek a hatalmas zöld lombkoronák között, a nap sugarai melengették arcukat.  

  • Jövő héten elmehetünk az állatkertbe?- kérdezte Tibi szüleit.  
  • Jó ötletnek tűnik.- simogatta meg anyukája a fiú fejét.  

Találtak egy erdei tisztást, ahol megpihentek. Fából faragott padok és asztalok voltak kör alakban elhelyezve. Kiválasztották a helyüket és előkerültek a hátitáskákból az otthon készített finom szendvicsek.  

  • Kakós csigát is csomagoltam. Kér valaki?- kérdezte apa a család többi tagját.  

Miután jól laktak, Tibi a táskájában kezdett el kotorászni.  

  • Ide nézzetek, mit hoztam magammal!- mutatta boldogan a kezében lévő kártyapaklit.  
  • UNO!!!- kiáltott fel Elza boldogan.  

Kártyáztak egy kört, közben nagyokat nevettek.  

Miután tovább folytatták útjukat, anya odasúgta apának, hogy pisilnie kell. Apát is gyötörte már ez az érzés egy ideje.  

  • Elbújunk egy bokorban pisilni édesapátokkal, Tibi, kérlek figyelj a kishúgodra.- kérte anya nagyobbik gyerekét.  
  • Rendben.- válaszolta Tibi, majd egy fa bottal rajzolni kezdett a homokba.  

Elza eközben felfedező útra indult. Egyedül. Bátyja szem elől tévesztette a kislányt.  

Elza egy különös fát talált, aminek nagyon vastag törzse volt. Átölelte a fát, hogy megmutassa neki, mennyire szereti a természetet. Ahogy a fához ért, leejtette a földre a plüss egyszarvút, ő pedig egy másik világban találta magát.  

Fehér bárányfelhőket kötöttek össze szivárvány hidak, méteres nagyságú pillangók röpködtek az óriás tulipánok között. Egy szökőkútból rózsaszín víz folyt, egy domb tetjéről pedig a lágy szellő fújta a buborékokat egy hatalmas karikán át.  

Elza hangosan kacagni kezdett.  

  • Micsoda varázs világ ez!!- mondta, miközben pörögni kezdett a saját tengelye körül.  

A nevetésre egy félénk unikornis lépett elő egy fa mögül. A kislány megállt és szájtátva bámulta a hófehér egyszarvút, akinek egy lila szív volt a homlokán.  

  • Ki vagy te és hogy kerültél ide?- kérdezte az unikornis döbbenten.  
  • Elza vagyok. A szüleimmel kirándultunk az erdőben, amikor valamiféle varázsfára bukkantam és itt találtam magam ezen a gyönyörű helyen. De várj csak! Te igazi vagy? Hogyan tudsz beszélni?- kérdezte a kislány.  
  • Persze, hogy igazi vagyok. - válaszolt kedvesen az egyszarvú. - Többen is vagyunk ám itt.  

Amikor Elza körbe nézett, akkor látta, hogy legalább harminc unikornis legelészik még körülöttük.  

  • Ez nem lehet igaz...- suttogta.  
  • Már hogyne lenne igaz?- kacagott az egyszarvú. - Itt élünk mindannyian együtt, szeretetben,békességben egymással. Látod ott a kicsi fa mellett azt a kis csikót, akinek szivárvány van a homlokán? Ő a kishúgom, Nóri. Engem Borinak hívnak.- mutatkozott be az unikornis.  
  • Hogy hogy nem láthatunk titeket mindig?- kérdezte Elza kiváncsian.  

Az egyszarvú szomorúan lehajtotta a fejét és elmesélte a kislánynak, hogy az emberek egy idő után vadászni kezdtek rájuk, mert meg akarták szerezni a varázserejük titkát. Amikor már nagyon kevesen maradtak és látták, hogy az emberek nem fognak megváltozni, akkor kénytelenek voltak létrehozni egy saját világot maguknak.  

  • Értem. Az emberek sokszor gonoszak.- mondta Elza elszontyolodva.  

Mindeközben a kislány szülei visszatértek a pisi szünetből és döbbenten látták, hogy Elza nincs sehol.Tibi nagyon szégyellte magát és aggódott a kishúgáért.  

  • Ide, ide!- kiabált apa, amikor megtalálta Elza elveszett játékát. - A plüss egyszarvú itt van, Elza sem lehet messze. - mondta.  
  • De merre mehetett?- kérdezte anya és kétségbeesetten nekidőlt a fának.  

Hirtelen az egész család a varázs világban találta magát.  

  • Ez nem lehet igaz.- bámult körbe Tibi.  

Elza boldogan integetett feléjük. A család összeölelkezett.  

  • Nagyon aggódtunk érted kicsim! Miért kószáltál el egyedül?- dorgálta édesanyja a kislányt. 
  • Ne haragudjatok rám! - sütötte le szemét Elza. - De nézzétek, igazi unikornisok! 

A kislány elmesélte az egyszarvúak történetét. Családja szomorúan vette tudomásul, hogy az emberek mit tettek ezekkel a gyönyörű teremtményekkel.  

Mind megígérték az egyszarvúaknak, hogy megőrzik a titkukat. Elza és Bori barátságban váltak el egymástól.  

Azóta minden tavasszal, amikor kinyílnak az első hóvirágok Elza és családja ellátogatnak a varázs világba, hogy eltöltsenek egy csodás napot titkos barátaikkal.  

Kajtàn Brigi, Amatőr

Ezt a mesét írta: Kajtàn Brigi Amatőr

Sziasztok! 35 eves vagyok, Nyiregyhazan születtem és éltem 20 éves koromig. Jelenleg Spanyolorszagban elek ferjemmel es kisfiunkkal. Amióta az eszemet tudom, olvasok. Írni körülbelül 8 éves koromban kezdtem. Azóta is írok, kisebb megszakításokkal. Egy ideje írok az anyasàgròl, szülőségről. Sokszor kacerkodtam a gondolattal, hogy gyerekeknek is írjak. 2023 év elején írtam meg az első mesémet, ekkor találtam r...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!